Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 5. szám - Dr. Juhász Béla: Tanítók erőteljesebb részvétele a missziói munkában

Dr. Juhász Heia : Tanítók részvétele a missziói munkában. 123 egyház társadalom tagjainak testi és lelki állapota milyen. Az Egyete­mes Konvent elrendelte, hogy évenként a tanító legalább kétszer a szülőket látogassa meg. Az így szerzett adatokat a tanító tartozik összegyűjteni, s a maga nevelőmunkáját hozzá okosan alkalmazni. A vértesaljai egyházmegye e rendelkezést úgy bajira végre, hogy a tanító a látogatás tapasztalatait naplóban összegyűjti. E naplót az iskolafelügyelőnek be kell mutatni, s meg kell, bogy mutassa a gyüle­kezet lelkipásztorának is ; így mozdítja elő a lelkipásztornak hívei egyéni gondozását. A tanító tehát megismerheti az egyház tagjainak életét. A meg­oldásra váró feladat nem is ebben van, hanem abban : hogyan lehet a tanítót a missziói munkába bevonni. A környezetismeretet csupán azért emeltük ki, mert ezt a missziói munkában való részvétel fel­tétlen előzményének tekintjük. Amint látható, a részvételnek ebben a tekintetben akadálya nincs. A tanító látja a bajokat, ismeri a szükségleteket, tudja: kiken kell segítenie, kiket kellene bevonni az egyház közösségébe. A nehéz kérdés az : hogyan tudna nagyobb mér­tékben résztvenni a bajok oszlatásában. Legyen szabad e kérdésre adott feleletben sok, lelkemhez közel jutott tanítványom közvetlen közléseit, egyben a magam, ma már elég számos, személyes tapasztalatait az igazsághoz méltó őszinte­séggel felhasználnom, bár meg vagyok róla győződve, hogy újat igy is csak keveset mondhatok. Azzal kezdem, hogy ott, ahol szervezett missziói munka nincs, vagy a tanítót teljesen magára hagyják, a tanító missziói munkában részt nem Vehet. Ott meg nagyon nehéz a tanító helyzete, ahol a szervezés munkája bízatik reá. A magyar lélek, a falusi ember ter­mészete irtózik a szervezéstől, ha ő a szervezés tárgya. Ha a tanítót úgy akarják bevonni a missziói munkába, hogy szervezetek létesí­tését, egyesületek alapítását hízzák reá, ebből reá és az egyházra is kár háramlik : elriasztja magától a szülők közönségét, akiket pedig éppen az iskolához akar kapcsolni, ugyanakkor a szervezésből gyak­ran hiányzik az evangéliumi alap, a küldetés lelke. A szervezést igazán jól, időtállónak csak lelkipásztor végezheti. Ha mégis vállal szervezést, azt is tekintetbe kell vennünk, hogy általában fiatalokat fiatal, idősebbeket idősebb tanító vezethet jól. A tanítók szívesen vesznek részt a lelkipásztor mellett, mint segítőtárs a missziói munká­ban. Elég, ha a vasárnapi iskolák, énekkarok és ifjúsági egyesületek vezetésére gondolunk, talán éppen azért, mert e munkaágakban kaptak valamilyen előkészítést. Sokkal gyérebbnek kell jeleznünk a lelkipásztor evangélizációs munkájában való részvételt, nyilvánvalóan azért, mert e tekintetben sem elméleti, sem gyakorlati kiképzésben nem igen részesültek. Jórésze ma sem látja világosan, hogy pl. az ifjúsági misszió a gyülekezeti életközösség legfontosabb részlete. A mélyen rejtőző lelki okokat ismerve, nem lehet megütköznünk azon, hogy ha sok tanító húzódozik a missziói munkától. A jelzett túlterhelésen és előkészületi hiányon kívül nagy szerepet játszik e !•

Next

/
Thumbnails
Contents