Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
118 Hazai és külföldi irodalom. túlzásnak látszik pl. az a kijelentése, hogy ,,a lencsénél a keret a fontos, nem az üveg“. (Inkább mondanánk így : ,,az üvegen kívül tekintettel kell lennünk a keretre is“.) Pohl optikája a fényvisszaverődés és törés jelenségével kezdődik. Már itt is azonnal felhívja figyelmünket a fény hullámtermészetére és a sugárnyalábok határolásának fontosságára. Mindegyik optikai eszköz esetében megállapítja elméleti alapon azok teljesítőképességének határait. Az interferenciajelenségekről szóló igen részletes fejezetben nagyon sok szép kísérlet leírását olvassuk. Ezek közül igen soknak eredményét fényképezőlemezen rögzíti. Tanításunkban megokolatlan maradiságbóí a Fresnel-féle kettős tükrös és biprizmás interferenciakísérleteket szoktuk felhasználni, ezért tanulságosak a Pohl könyvében leírt kísérletek, mert sokkal egyszerűbbek, fényerősebbek, és számítással is könnyebben követhetők. Ilyenek például a Young—Lloyd-féle kísérlet, azután a vékony planparallel lemezeken és beporzóit tükrökön észlelhető interferenciajelcnségek. Az úgynevezett diffrakciós jelenségeket is legtöbbször fényképezi. A polarizációról szóló fejezetben örömmel észleljük, hogy mellőzi a ,,polarizáció síkját“, és csak rezgési síkról beszél, amelyben az elektromos vektor rezeg. Igen részletes az elnyelő anyagok optikájáról, a szóródásról és a diszperzióról szóló rész. Némely helyen azzal okolható meg a túlságos részletesség, hogy Pohl saját kutatási területeiről van szó. Pohl könyvének utolsó harmada a fénytannak az atomelmélettel kapcsolatban lévő részeit tárgyalja. Fényelektromos jelenség, Balmer-szériesz, termsémák, klasszikus kvantumelmélet a szokásos módon következnek egymás után. Megismerjük a hullám-korpuszkula dualitást, általában kísérleti szempontból. Csak sajnálhatjuk, hogy a magfizika, Schrödinger-egyenlet, relativi- tási elmélet iránt Pohl ezen és előző könyveiben kevésbbé érdeklődik. Az utolsó fejezetben a fiziológiai fénytan (fényesség, színérzékelés stb.) köréből értesülünk olyan dolgokról, amelyeket fizikai könyveink sokszor elhanyagolnak. Mindezt egybevetve, a könyvet olvasni és tanulmányozni kell. Budapest. Dr. Vermes Miklós. Dr. Max Hessenland : Praktikum der gewerblichen Chemie. J. F. Lehmann» Verlag, München-Berlin 1938. 288 oldal. RM 16-—. Á gimnáziumok VI. osztályában most meginduló kémiai oktatás olyan könyveket tett szükségessé, amelyek iskolai bemutatásra vagy tanulói gyakorlatra alkalmas kísérletek leírását tartalmazzák. Nem olyan könyvekre gondolunk, amelyek régi és így rendszerint közismert, semmiféle praktikus vonatkozással sem bíró, inkább játéknak számító kísérleteket sorolnak fel, hanem olyanokra, amelyek például fontos technológiai eljárások kicsinyített mását írják le az órán való bemutatás céljából, vagy valamely kémiai törvényt illusztrálnak. Nem véletlen, hogy a német irodalomban találunk ilyet, hiszen egyrészt Németország kémiai ipara egyedülálló magasságban áll a többi európai országé fölött, másrészt ott a kémia középiskolai tanítása is igen alapos és részletes. Az utóbbi években tanáraik és tanszergyáraik igen nagy igyekezette] fogtak hozzá kémiai oktatásuk modernizálásához, és nem egy új kísérleti eszközt szerkesztettek (például ilyenek az ú. n. Kolbenprober, Kintoff eszközei, a Phywe-cég eszközei slb.). A kémiai technológia, általában a kémia igen nagy részét tanítják Németország középiskoláiban, és ez szabja meg Hessenland könyvének anyagkiválasztását. Még jónéhány, a kémiai oktatást kiterjesztő tantervnek kell nálunk létrejönni, amíg Hessenland minden kísérletét be tudjuk mutatni az iskolában. A könyv két részre oszlik, anorganikus és organikus részre. Néhány bevezető, általános kémiai kísérlet után végigmegy az egész anorganikus és organikus kémián, mindvégig gyakorlati, technológiai szempontból. Körülbelül 350 kísérletet ismertet, ezek részben preparatív feladatok, részben analitikaiak, az anyagvizsgálat körébe vágnak, vagy a mindennapi életben használt igen sok drogériái árucikk készítését ismertetik. Eltérően a primitív kísérletezővezérfonalaktól, mindenütt pontos mennyiségi adatokat közöl, mindent meg-
