Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 2. szám - Révész Imre: Nyilatkozat
Révész Imre: Nyilatkozat. 51 szempontra kívánja tenni a hangsúlyt a nemzeti szemponttal szemben, és bizonyos fenntartásokkal azt is elismeri, hogy ennek a felfogásnak materialista alapja van. Ez nem „árnyalati különbség“ az én álláspontommal szemben, hanem a lehető legélesebb ellentét, amely nemcsak egyéni tudományos meggyőződésemmel, történetszemléletemmel és világszemléletemmel ellenkezik, hanem látásom szerint magával a biblikus és hitvallásos református keresztyén szellemmel és a magyar református iskolának abból folyó négyszázados szellemével is. 2. Dr. vitéz Bessenyei Lajos, amikor ,,a magyar néplélek ösztönös és örökletes sajátságainak“ a magyar protestantizmus, közelebbről kálvinizmus „lelki irányvonalaival“ igen nagy részben való azonosságát fejtegeti, egy hagyományos téves ideológiát hirdet, amelyet én évek során át számos, részint tisztán tudományos, részint szélesebb olvasóközönségnek szánt dolgozatomban (legutóbb a Magyarság és kálvinizmus c. ceglédi előadásomban, megjelent az ORLE és az ORPSz Emlékkönyvében) igen nagy apparátussal igyekeztem radikálisan megcáfolni és visszautasítani — a nélkül, hogy bármely oldalról is komolyan vehető ellentmondásra és tárgyi kritikára találtam volna. A magyar református iskolának azon az alapon kínálgatni a faji világnézetet, hogy a kálvinizmus a „magyar vallás“, szerintem nem egyéb, mint egy régi fikcióra ráépíteni egy újat. 3. Dr. vitéz Bessenyei Lajos természetesnek találja, hogy a magyar református iskola a Mária Terézia —II. József-féle művelődés- politikai totalizmushoz nem alkalmazkodott, mert hiszen az centra- lisztikus és germanizáló irányú volt. „Ellenben — úgymond — a magyar fajiság alapján berendezkedő állam joggal tarthatna igényt éppen a .magyar vallás4 részéről egy megfelelő — nem .kiszolgálásra4 — támogatásra.“ A történeti tények szerint, amikor a Mária Terézia uralkodásának legvégén inaugurált állami nevelés-oktatási rendszer II. József alatt megszabadult — legalább is elvileg — az eredetileg hozzátapadt erős vallásfelekezeti egyoldalúságtól, nagyon is számos kiváló magyar református szereplő személyiség (csak Kazinczy Ferencet említem!) állott lelkesen szolgálatába, mert a rendszer alapjául szolgáló világnézeti és művelődéspolitikai eszméket a protestantizmus szellemével azonosaknak vélték. Ez a részükről éppen olyan tisztes tévedés volt, mint amilyen ma azoké, akik a faji világnézet, meg a magyar kálvinizmus közt vélnek felfedezni külső kapcsolatokat. Azonban a magyar református egyház és iskola akkori felelős és hivatott szellemi vezetői szerencsére nem követték Kazinczy és társai példáját, mégpedig egyáltalán nem puszta magyarkodásból, hanem legfőképpen azért, mert még abban a racionalista korszakban sem veszett el az érzékük a magyar református iskola bibliás és hitvallásos alapjelleme iránt, amelyet a Ratio Educationisnak és folytatásainak legkorszerűbb elgondolásai és legkecsegtetőbb távlatai sem pótolhattak. Remélnünk kell, hogy a magyar református egyház és iskola mai felelős és hivatott szellemi vezetőiben is meglesz, mégpedig még sokkal nagyobb mértékben meglesz, ugyanaz a bibliás és hitvallásos
