Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 2. szám - Dr. vitéz Bessenyei Lajos: Pótlás és magyarázat

Dr. vitéz Bessenyei Lajos : Pótlás és magyarázat.

47

Nagyon jó volna, hogyha a magyar református közoktatásügy minden felelős intézője és irányítója minden fokon tisztán látná ezt: sok keserves meglepetéstől, csalódástól, sőt megrázkódtatástól lennének ez által a közeljövőben megkímélve ők is, mink is. Minden tisztelet adassék meg azoknak, akik a ma divatos koreszmék iránt való önzetlen lelkesedésükben, egyházukat és annak iskoláit buzgón és féltőn szeretve, kapcsolatot igyekeznek teremteni ezen koreszmék és a magyar református iskolapolitika között — de a magyar református iskola abban a pillanatban elvesztette létértelmét, amikor a mindenkori koreszméken túl elfelejti meglátni és szolgálni időfeletti örökségét. Kérdezem : hol lenne ma a magyar református iskola, hogyha kritikátlan lelkesedéssel kiszolgálta volna pl. a XVIII. század koreszméit és maradéktalan kerekdedséggel beleilleszkedett volna pl. a Mária Terézia — II. József-féle művelődéspolitikai totalizmus életfolyamatába?... Révész Imre.

Pótlás és magyarázat.1

Dr. Révész Imre püspök újévi üzenetében foglalkozik az Országos Református Tanáregyesület idei közgyűlésén elmondott elnöki megnyitómmal, és annak két kijelentését bírálat alá véve megállapítja azok téves voltát. A kritikát részint a legilletékesebb helyről való származása folytán, részint az ítéletmondónak rendkívül súlyos egyénisége és elismert kiválósága miatt természetesen a legmélyebb tisztelettel fogadom, mégis tisztes kötelességemnek tartom arra röviden válaszolni. Ha hallgatnék, abból arra lehetne egészen jogosan következtetni, hogy elnöki megnyitómat meggondolatlanul, hebehurgyán mondtam el, s annak még egyénileg sem volt szilárd, meg- győződéses alapja.

Kiindulási pontul tisztáznom kell azt, mit értek „fajiság“ alatt? Ezt a fogalmat megelőző idevonatkozó tanulmányaimban már többször meghatároztam, és tulajdonképpen azonos álláspontot vallók e tekintetben Gustav Le Bon-nal, Bartók György-gyel, Barankay Lajos-sal1 2 stb. Legvilágosabban elemzi e fogalmat Bartók, akitől idézem a következő részleteket: ,,Közös származás, közös testi és főleg lelki tulajdonságok, közös nyelv és közös ethosz a fajnak jellemző tulajdonságai ; a faj azonban csak a történeti fejlődés folyamán fog eljutni odáig, hogy belőle nemzet, illetve nemzetek születhessenek...“; és tovább : ,,A faj lelke a történeti fejlődés folyamán a kultúra és

1 Megjelent a Vasárnap 1940. év január 21. számában (5—-6 lap).

2 Gustave Le Bon: ,,A tömegek lélektana“, Bp. 1913. 194—7. 1.; Budapesti Szemle, 1927 decemberi számában Bartók György: ,,A nemzeti művelődés bölcseletének alapvonalai“, főleg a 381—1. lapokon ; Magyar paedagogia, 1936. évfolyamában Barankay Lajos: „Nemzet és műveltség“, 129—138. 1.