Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. knechtek" nyers életkedvét szólaltatja meg, és ifjúkorában egy kaszárnyái tréfának szentel egy hosszú költeményt. Egy románcsorozatban egy nagy költőnek Golgotáját írja le. Máskor misztikus spiritisztikus élményeket érzékeltet (Die schwarze Frau), (Der scharzen frouwen Augen), (Es klirrt) stb. És végül vannak bölcselkedő költeményei is (Lebensgleiche). (Zur Weltsymphonie hinan) (Das, Recht), (Dir eisernes Naturgesetz) stb. Egyébiránt a bölcselkedő hajlam más verseiben is érvényesül. Mit mondjak Mohrról a végső összefoglalóban? Azt hiszem, hogy nagy dicséretet mondok, ha kijelentem, hogy vérbeli költőnek tartom, ki mindig és csak erős lelki ösztönnek enged, kinek minden verse mélyen gyökerező érzés megnyilatkozása, kinek megvan az érzések kifejezéséhez szükséges képzelőtehetsége, melegsége, szókincsének gazdagsága, és akinek minden sorából férfias, őszinte és nemes lélek szól, amely kemény élettapasztalatok ellenére megőrizte frisseségét, élvezőképességét ezzel az élettel szemben, ki ma is, 60 évével tele van idealizmusssal és fiatalsággal. Budapest. Glaíz Oszkár, az Orsz. Képzőművészeti főiskola ny. tanára és rektora. N. Kariba Károly: A debreceni cjubacsapú céh. Debrecen, 1939. A tizenkettedik órában szedte össze Bartha Károly egy régi debreceni iparágnak már-már veszendőbe menő emlékeit ebben a nyolcvanlapos füzetben. A debreceni gyapjúművesek már 1398-ban kaptak szabadalomlevelet, 1853-ban 228 gubás volt a városban, 1921-ben a gubás ipartársulat feloszlott, 1936-ban már csak négy mester folytatja az ipart, és csak egynek van inasa. A szerző nagy gonddal összeszedte a tárgyra vonatkozó történeti, muzeális és az öreg mestereknél fellelhető tárgyi anyagot, a bő képanyaggal kisért leírás szemléltető módon mutatja be a gubakészítés egész munkáját. A munkamenet, szerszámkészlet és használat viszonylag teljes anyaga, a nyelvi adatokkal megalapozott és tárgytörténeti vonatkozásokkal kapcsolódó műszótár (pl. kalló, kallás, csapó, guba és származékai stb.-nek magyarázata) ennek a munkának az olvasóit úgy ipartörténeti mint nyelvészeti szempontból hálára fogja kötelezni. A könyv méltán sorakozik a szerzőnek a debreceni fésűsmesterségről 1929-ben és Zoltai Lajosnak az ötvösökről 1937-ben megjelent dolgozatához. Mindhárrm dolgozat nemcsak helyi, hanem általános magyar vonatkozásban is érdemes munka. Ezt méltányolta Debrecen város is azzal, hogy jelen dolgozatot irodalmi ösztöndíjjal tüntette ki. A füzet a Debreceni Tisza István Tudc mányos Társaság I. osztályának kiadványai sorozatában jelent meg. Kár, h< gy árát nem a címlapon látjuk, hanem csak eldugva, hátul (5 P). De ez is jobb, mintha egyáltalában nem volna kitéve, amint ez újabban általános szokás. Ez a hiány az érdeklődőt és esetleg venni szándékozót mindig bosszantja, mert külön fáradságot jelent, ha az árat meg akarja tudni. Miért titkolják azt? Az ár hozzátartozik a könyv természetrajzához és ismertetésének is elengedhetetlen része. A könyv, ha egyszer kirakatba kerül, époly áru, mint akármi más. Bartha Károly füzetjének elég terjedelmes német kivonata a magyar nyelvhatáron túli szakkörök érdeklődését is kielégíti. Horvai/ Róbert. .\áuay Béláné földrajzkönyvei. 1. Édeshazám, Magyarország, az elemi népisk. IV. o. számára. 2. Európa földrajza. Az elemi népisk. V. o. számára. Földrajz az elemi népisk. VI. o. számára. (A 2. és 3. dr. Ecsedi István könyvének átdolgozása.) Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyház- kerület könyvnyomda-vállalata, 1939. A képeket Drahos István rajzolta. Nánay Béláné földrajzi munkái tudatosan szolgálják a munka iskolájának gondolatát. „A könyvek szövege nem alkalmas a betaníttatásra -. egyszerűen előkészítik-—-kellő megbeszéléssel a feladatok megoldását. Ez a lényeges. Ezzel a munkával tesznek szert a tanulók mély és állandó tudásra. Ezért történik feladatokban az ismétlés és összefoglalás is.“ E célkitűzésből melyet
