Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 12. szám - Dr. Bogsch Sándor: A biológiai tanítás
Dr. Bogseh Sándor; .1 biológiai tanítás. 325 nagy szükség van társadalmi összeforrásra, megértő együttdolgozásra még mindig csonka hazánk területén. Az elmondottak korántsem adnak kimerítő feleletet arra a kérdésre, hogy mire eszméltessük leányainkat. Csupán nagy vonásokban szándékoztak megvilágítani nőnevelésünk egyik fontos, időszerűnek gondolt kérdését. Inkább e kérdésen való gondolkodást óhajtották megindítani azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy a felnövő leánynemzedéket ma rá kell eszméltetnünk : milyen mélyen beleavatkozhat a nő nemzeti sorsának alakításába akár a családi körön belül, akár azon kívül találja meg munkakörét. Nem a hely a fontos, hanem a felkészültség, a lélek, amellyel hivatását teljesíti. Bármilyen munkát végez, azzal a gondolattal tegye, hogy azzal nemzeti sorsunkon javít; azzal az érdeklődéssel, hogy minden magyar életéért felelős és azzal az óhajjal, amit az athéni ifjú egykor olyan szépen kifejezésre juttatott honpolgári esküjében : „Nem akarom hazámat kisebbnek hátrahagyni, hanem nagyobbnak és jobbnak, mint amilyennek átvettem.“ Kecskemét. D. Evva Gabriella. A biológiai tanítás. Az új tantervi utasítás az V. osztály részére előírja a biológia tanítását, heti 5 órában. A biológia magába foglalja a növénytant, állattant és embertant. Azonkívül azonban többet is nyújt. A növénytanban és állattanban tanult példák és jelenségek alapján az élet jelenségeket összefoglalja, párhuzamot állít növény- és állatvilág között, tárgyalja az általános életfeltételeket és az azokhoz való alkalmazkodást, beállítja az egyedeket a megfelelő élettérbe és élet- közösségbe, foglalkozik továbbá a faj és egyén fejlődésével is. Ezzel érinti az átöröklési problémákat is. Az eddigi tantervi beosztás alapján a növénytant az V. osztályban heti 2 órában, az állattant a VI. osztályban heti 3 órában tanítottuk. A heti órák összes száma tehát nem változott meg, azonban bővült az anyag a már előbb említett új fejezetekkel, megrövidült azonkívül az időtartam, hiszen két évről egy évre csökkent, miáltal sokkal kevesebb idő marad az anyag kellő megemésztésére. Sokkal fájdalmasabb azonban az a veszteség, hogy különösen azon időszakok estek ki a tanítás keretéből, amelyek leginkább alkalmasak a természettel való közvetlen érintkezésre. A régi tanterv szerint két ősz és két tavasz, a mostani tanterv szerint csak egy ősz és egy tavasz áll rendelkezésre. Az ősz csak egy kis részét tudjuk kirándulásokra, növények, állatok begyűjtésére felhasználni, mert a tanítás kezdete szeptember közepére esik és október végével már sem az idő, sem a vegetáció nem kedvez a természetben való élet megfigyelésére. Tavasszal csak a koratavaszi növények és rovarok megfigyelését kapcsolhatjuk be eredményesen a tanítás keretébe. A május 2
