Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 12. szám - Dr. Evva Gabriella: Mire kell leányainkat eszméltetnünk

Dr. Emm Gabriella : Mire kell leányainkat eszmélteiniink.

310

,,kimúlik“). Az ittlét állandóan látja a halált, s „előreíutó íelnyilt- ság“-gal, elszántsággal megy elébe.

A létalkat (a „világbankit“) és alkotói az exisztenciálok—szorongás, gond, megértés, kivetettség, kivetülés stb. — még nem tárták fel teljesen a lét mivoltát. A lét mivolta akkor lesz egészen nyilvánvalóvá, ha a létalkat exisztenciáljai egyetlen alapból tünetkeznek elő. Ez az alap az „időiség“ (Zeitlichkeit“). Értelme pedig az, hogy a exisztencia, mint „előrefutó felnyiltság“ szembenéz a véggel. Ez a vég a jövőben van, de ez a jövő nem a mindennapi értelemben vett jövő, mely úgy közeledik, mint a vonat az állomáshoz, mert az ittlét mindig önmagához tér vissza, léte mindig a jövő létjellegét viseli. De mert mindig a „volt“ ittlét tér vissza, a jövőben benne van a „volt- ság“ („Gewesenheit“). A jelen pedig nem más, mint „jelenné-tevés“ vagy „jelenítés“ („Gegenwärtigen“), amelyben a felnyiltság engedi magával találkozni azt, amit cselekvőleg megragad. „Az elmúlva jelenítő jövő“ az időiség, amelynek alkata megfelel a gond alkatának is : 1. „el maga elől“, 2. „már-bennlét“, 3. a világban jelentkezőkben. Ittlétünk létalkata és mivolta ezzel szemünk előtt áll. Arra, hogy a személytelen lét alkata az idővel milyen összefüggésben van, I Heidegger főművének további része fog megfelelni.

| Heidegger komor filozófiája a világháborút követő összeomlás szomorú éveiben alakult ki. Tragikus hangulatában van valami sztoikus vonás ; a „halálos ittlét“ gondolata felidézi Seneca mondását : „Mindenki meg fog kapni annyit, amennyit neki az első nap elkötelezett : mióta a napot először megpillantotta, a halál útjára . lépett, s végzetéhez közelebb járult.“ A „L -t és idő“ első kötetének megjelenése óta a német sorsban óriási változások történtek, s a német exisztencia a szorongó és hallgatag egyedüllét kivetettségéből a vér, a faj és hősiesség jegyében álló elszánt népközösség útjára lépett.

Az exisztenciálizmus a filozófiai látásnak és gondolkozásnak új módja ; mint gondolati erőfeszítés is rendkívüli teljesítmény. Hogy hatása milyen mélyrenyúló lesz, s mit eredményez, csak a jövő mutathatja meg. Szélességi hatása elég nagy ; az exisztenciálizmus ismertetésével és gondolataival hazai és külföldi folyóiratokban egyaránt találkozunk. Az exisztenciálizmust hirdeti Heidegger heidelbergi professzortársa Jaspers K. (1883—); az exisztencia gondolatát Kierkegaardtól átvette a dialektikai theologia is, s már a pedagógiában is alkalmazásra talált.

Pápa. Dr. Trócsányi Dezső.

Mire kell leányainkat eszméltetnünk.

(Gondolatok szülői értekezlet vezetésére.)

A mai történelmi idők változásai, az életünkben ezek miatt jelentkező bizonytalanságok, váratlan feladatok és nehézségek egyre sürgetőbben figyelmeztetnek arra, hogy az ifjúság nevelési szükség-