Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 9. szám - Dr. Tokaji-Nagy Béla: A földrajzi önképzőkör jelentősége
Dr. Tokaji-Nagy Heia : A földrajzi önképzőkör jelentősége. 253 •ceruzával lehet szépen és jól írni. A gyorsírónak mindig több ceruzá ja van, radírja nincs. A gyorsírói továbbképzésről, gyorsírókörökről, versenyekről, miután ezek nem képezik jelen megjegyzéseim tárgyát, majd egy más alkalommal óhajtok szerény véleményemnek kifejezést adni.^««**-. Debrecen. Dr. íjj A középiskola tárgyai között legnagyobb koncentráló^ö^ye.a., földrajznak van és leginkább alkalmas a tudatos nemzeti érzés ápolására, kifejlesztésére. A földrajz a Föld felszínén lezajló életet a maga egészében, egységében kutatja, s a Föld és az ember viszonyának, a Föld összes jelenségeinek kapcsolatát okozati összefüggések megállapításával tárja elénk ; a földrajznak ez az egyetemes élettudományi és filozofikus jellege emberismeretre, világszemléletre nevel. A modern földrajz a népek politikai és kulturális életét, gazdasági tevékenységét azzal világítja meg, hogy az államot nemcsak geográfiai és politikai alakulatnak, hanem egyúttal életegységnek, mégpedig a Földön a legfenségesebb életegységnek tekinti. Az államok életének, egymáshoz való viszonyának tanulmányozása fokozottabb mértékben teszi szükségessé a magyar föld és a magyar nép kapcsolatának alapos ismeretét, a honismeretet és a hon megértését: a kettő együtt váltja ki az igazi honszeretetet. A középiskola harmadik osztályában befejeződik az élményszerű hatásokkal felkeltett leíró földrajz, és csak három-négy év múlva jelenik meg a felső osztály tárgyai között; az oktató- és a nevelő tényezőkön kívül a folytonosság is parancsolólag követeli a földrajzi önképzőkör létesítését. A tanulók önmunkásságánál mérlegelnünk kell az értelmiségi fokot, az agykapacitást, a munkabíróképességet, de helyet kell biztosítanunk a tanuló spontán érdeklődésének is. Ugyanazt a tárgyat a kisebb és a nagyobb diák is feldolgozhatja, az összehasonlításnál alkalmunk nyílik a gyermeki agy berétegzését tanulmányozni. Az előadásoknál hívjuk fel a tanuló figyelmét a helyes mondatszerkesztésre (ezért előnyös, ha az üléseken alkalomadtán a magyar nyelv tanára is résztvesz vendégképpen), vezessük rá diákjainkat a lényeges és jellemző ismeretek kidomborítására, az érdekes, szinte plasztikus előadóképesség elsajátítására. Az önképzőkör munkássága két tényezőn alapul: a formai dolgokon (adminisztráció) és a lényegen, a belső életen. Csak néhány szóval mutatok rá az adminisztrációra. Kéthetenként vannak az ülések, évenként tehát mintegy 10—12, ezenkívül az alakuló és a záróülés ; látszólag nem sok, de öt év alatt lényegesen növelheti a tanuló földrajzi ismeretkörét. Az alakuló ülésen a kör tisztviselőit választják A földrajzi önképzőkör jelentősége a középiskolában. Py'
