Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom 230 tisztelték meg. Az ilyen emlékkönyvek mindig érdekesek, mert a tanár katedrái hatásának keresztmetszetét adják. Az 542 oldalas, gazdagon illusztrált kötet 28 szerzőnek 29 dolgozatát foglalja magában. Ezek közül négy hosszabb tanulmány, a többi kisebb- nagyobb dolgozat. Sok közöttük a csak néhány oldalas vázlat. A szerkesztőségnek ezzel nyilván az volt a célja, hogy egyrészt minél több tanítványt juttasson szóhoz, másrészt, hogy a professzor vezetése alatt álló intézet munkája sokoldalúságát is bemutassa. A dolgozatok közül tárgykör szerint gazdaságföldrajzi 7, település-földrajzi, tájrajzi és földrajzpedagógiai 3—3, városrajzi, éghajlattanulmányi és közlekedésföldrajzi 2—2, teljes emberföldrajzi, falurajzi, közigazgatástörténeti, vízrajzi és kartográfiai 1-—1, egy a szegedi egyetem földrajzi intézetéről szól, 1 pedig egy tátrai kirándulás leírása. Nyilvánvaló ebből, hogy a tanszékhez legközelebb álló problémák emberföldrajziak ; de ezek aztán változatosak. Bevezetésül Bánkúti Ferenc az intézet történetét ismerteti, hogy húsz év alatt hogyan lett a Kogutowicz professzor munkája révén semmiből (mert Kolozsvárról semmit se tudott átmenteni) nemcsak gazdagon felszerelt, hanem különösen Alföldkutató Bizottsága révén az Alföldre, a Föld és Ember című folyóirata révén az egész ország kutatására kiható jelentőségű intézménnyé. Az ügyes összefoglalásban nélkülözzük az intézetben készült tanulmányok, doktori értekezések jegyzékét. Ez az intézet munkájáról adott képet teljesebbé tette volna. Jautz M. Flamina nővér Budakeszi című munkája a kötet egyik legterjedelmesebb és legértékesebb tanulmánya. Főként gazdaság- és településföldrajzi munka és társadalomrajz, de Budakeszinek csaknem teljes emberföldrajzát adja. Szeretetteljes és nagy elmélyedés eredményét jelentő munka. Igen tanulságosan, szinte tankönyvbe kínálkozó módon szemlélteti a fővárosnak egy szomszédos községre gyakorolt gyökeres átformáló hatását. A másik, nem kisebb terjedelmű és értékű tanulmányt Kovács Eszter írta Pápáról. A város földrajzi helyzete, az őstáj s a történelmi áttekintés után a mai Pápa külső képének, lakosságának, gazdaságának, közlekedésének, kulturális életének, közegészségügyének keresztmetszetét adja. Gondos, szép munka, melyből bőven okulhatunk (csak a stílusra és a természetrajzi vonatkozású dolgokra kellett volna jobban vigyáznia) és nekünk, reformátusoknak, úgy tetszik, hogy a pápai Kollégium kulturális hatását nem méltatta kellő figyelemre. Azután rövid, 3—-6 oldalas ember- vagy tájföldrajzi kis dolgozatok következnek. Inkább csak vázlatok, témakeretek (nem egyszer erősen szemi- náriumos ízzel), de mindenikben van valami jó gondolat, vagy hasznos adat, s némelyik kerete lehet egy-egy terjedelmesebb dolgozatnak, vagy tanulmánynak. Sárg Gizella dr. : Szombathely gazdasági élete. Bácskai János: Baja múltja — jövője. Klebniczky József: Mártély. Undi Károly: Szőreg. Ez a Tisza— Maros-zugi élelmes kis község 1938-ban már 99 vasúti kocsi gyümölcsfacsemetéből, 133 vagon (kb. 7000 kosár) rózsából és 106 vagon (kb. 7000 kosár, több mint 1 millió fej) salátából cca 220,000 pengőt árult. Garay Lajos : Orosháza, az ember és a búza. Megállapítja, hogy Orosháza az ország legnagyobb búzapiaca. Molnár Sándor: Mezőkovácsháza. Fecske Sarolta: Tápiómente. Őstáj és kultúrtáj. Dómján Anna dr.: Tiszaszög (közismertebb nevén Tiszazug). Lenkey Edit: A bányászat tájalakító ereje. A borsodi (sajószentpéteri) szénbányászat hatása nem annyira a tájra, mint a lakosság gazdasági és kulturális helyzetére. Mikszáth Gyula dr. : Tengerszemcsúcs. Kirándulás. Ismét szép, gondos részlettanulmány a Mezősi Károly dr.-é : A területi joghatóság kérdése a magyar neo-aquisita kamarai igazgatásában ; de elsősorban közigazgatástörténeti munka. Utána ismét kisebb dolgozatok következnek. Zalotay Elemér dr. : Szentes régi vízrajza. Gondos helyszíni és levéltári kutatások alapján ismerteti Szentes belterületének régi vízrajzát, megállapítja, hogy a Köröságnak, a .Karcának nagyobb jelentősége volt a város életére, mint a Tiszának. Simon Margit: Kecskemét városi jellege. Bánkúti Ferenc: Bodrogköz. A viz tájalakító szerepe.
