Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete
Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete 215 táraira, társaságaira, magasabbrendü életére. Székács halála után megválasztják őt pesti lelkésznek, a nagy előd helyét komoly fogadalommal foglalja el. Beköszöntő Beszéde és Megemlékezése Székács Józsefről hiánytalanul tükrözi vissza azt a teljes odaadást, mellyel hivatását át- érezte. „Szemében könny, szívében hálaérzet“ — így emlékszik másfél évtized előtti önmagára, aki akkor elbúcsúzott a pesti evangélikus gyülekezettől. Most újra eljött a „kies“ helyre átvenni a „nagy örökséget“, Székács József örökét. „S felfogásom szerint kettő az, kedves testvéreim, ami által az evangéliumi protestáns lelkész Isten országának reábízott szent örökségét megőrizheti, s ha Isten úgy akarja, gyarapíthatja is: az. egyik a szó, a másik a tett; az egyik a tanítás, a másik az élet.“ (Beköszöntő Beszéd 1876-ból, 8. 1.) Érezte, hogy Székács József utódára rendkívüli feladat vár, csak az vigasztalta, hogy Székácsot hivatalában utód gyanánt követni lehet, pótolni nem. A tanári karhoz, munkatársaihoz intézett szavaiból láthatjuk, mennyire nevelő feladatnak érzi a maga hivatását is : , És esdekelve fordulok hozzátok is, buzgó férfiak, tisztelt tanári kar, akiknek hű és avatott kezébe szülő, haza és anyaszentegyház a legdrágább kincset tették le : a jövendők reményét, a serdülő ifjúság' nevelésének szent ügyét. Az egyház nemes büszkeséggel mutat iskoláira, melyek híven betöltik tisztöket, s ezért a mélyen érzett hála a ti nevetekhez fűződik. Jeleseknek társaságába felvétetni mindig kitüntető szerencse, s e szerencsét kérem én, midőn jóságtokért esedezem. Engedjétek, hogy erőm és tehetségem szerint részese lehessek azon szent munkának, melynek magasztos feladata : világot gyújtani az értelemben, nemes- híteni a szívet, nevelni a hitet s vezetni lelkesen a lelkes ifjúságot szülőhazája hű szeretetére s buzgó keresésére az Isten örök országának.“ (Id. m. 13—14. 11.) A szülői ház életszemlélete, Tavassy Lajos nevelő hatása és .Székács József emlékének kegyeletes átérzése szól e sorokból. A Kisfaludy Társaságban mondott Emlékbeszédében (Kisfaludy Társaság Évlapjai, XV. 449), mint írót, szónokot, lelkészt és embert jellemzi Székácsot. Természetesen az emberi arcképet rajzolja meg legmelegebben, mert hiszen Győry Vilmos a maga gyöngéd érzületénél fogva meg lehetett arról győződve, hogy Székács Józsefet is a reá ható és leikéből áramló szeretet avatta igazi szónokká és igazi lelkipásztorrá. Hogy Székács valóban naggyá lett, abban veleszületett szellemi képességein kívül nagy része volt szüleinek, az egyszerű iparos családnak, Szigethy János lelkipásztornak, aki felismerte a gyermek kiválóságát és buzdította a szülőket, hogy fiokat tovább taníttassák, Benka Ádám, a klasszikus műveltségű herényi direktor lelkes buzdításainak, Kis Jánosnak, a soproni költő-professzornak, s Bajzának, aki megértő lélekkel ajánlotta őt a pesti evangélikus gyülekezet szerető figyelmébe. Győry Vilmosnál senki jobban nem