Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete
212 Dr. Kemény Gábor: Györy Vilmos emlékezete új Magyarország csak az anyanyelv teljes kiművelésén át jutnak igazán virágzásra. Ez az elgondolás készteti őt olyan újításokra, melyekben könnyen felismerjük a későbbi pedagógia modern követelményeit. A pesti evangélikus gimnázium 1846—47. évi Tanodái Hírleményéből látjuk, hogy Tavassy az ,,önmunkálkodást“ milyen fontosnak tartotta. Hogyan dolgoztatott ki bizonyos „téteménye- ket“ (tételeket) s hogyan bíráitatta azokat, ennek módját leközli az értesítőben (,,Hírlemény“-ben), hogy más pedagógusokat is hasonló eljárásra buzdítson : ,,A tanodáknál kezeltetni szokott tanmódszerről úgysem sokat tudunk még, én e célból csúsztatám be itt-ott legalább osztályomat illetőleg a tanmeneti irányt... feladatik a tétemény egy héttel vagy néhány nappal előre, a legközelebbi határidőre mindenki bemutatja munkáját, egyszersmind bírálóját is szabad választás szerint kijelölve. A bíráló elkészíti véleményét, először is ajánltattak a bírók által az ő ítéletük szerinti jobb munkák, s olykor a puszta bírálat olvastatik fel előzőleg, aztán következik mindég nehány ajánlott, utánok a nem ajánlott munkák előadása, bíró és szerző kilépvén a -nyílt sikra. Felolvastatik a munka, meghallgattatik a bírálmány, s azután felkelnek az egyesek és elmondják az észrevételeket mind a szerző, mind a bírálóra nézve, azután védekezik a szerző, vagy felvilágosítást ad vagy kér, utána nyilatkozik még a bíró, és mindezek után befejezi a vitatkozást s végvéleményét adja a tanár. Ilyképen okulnak egy munkából mindnyájan, gondolkoznak egy tárgyról mindnyájan, s a köztanodának az a feladata, hogy egy legyen a tárgy, de az eszméleti és elsajátító felhasználás különböző lehessen. Néha rögtönözve dolgoznak óra alatt. . . Ezen eljárást üdvösnek Lalálám növendékeimre nézve. (Ezután elsorolja a feladott téteménye- ket, melyekből nehányat idézünk.) Barátias levél tanév megnyitásakor. — A kezesség. Elbeszélés Schiller után. — Allegóriái versengés a művészetek között. — Az ember előnyei a többi teremtmény fölött: Os homini sublime dedit etc. •— Jellemzése hegyi és róna tartományoknak s azok lakóinak. -— Gondolatok Kazinczy sírja felett. — Mi nagyobb veszteség: nélkülözni a látás vagy hallás érzékét? Cáfolata ezen kozmopoliti állításnak: Ubi bene, ibi patria...“ (Az ev. iskola 1846—47-es évi Tanodái Hírlemény 19. oldalán Tavassy Lajos értekezése.) E módszer a múlt század negyvenes éveiben csakugyan egészen újszerű, s éppen azáltal nevel új írókat és olvasókat a magyar irodalomnak, hogy önállóságra szoktat, gondolkozni tanít. Ez a gondolat determinálta a pesti evangélikus tanoda munkáját, s ez a munka formálta először a fogékony kisdiák, Győry Vilmos lelkes egyéniségét. Tanulmányait a kegyesrendiek gimnáziumában végezte be, ahol kitűnően tette le az érettségit. A magokat az evangélikus iskola szelleme jó talajba vetette, s a kegyesrendiek gimnáziumában irodalmi hajlamainak kiművelésére nagy hatással van Horváth Cyrill, a jeles irodalomtörténetíró és pedagógus, aki az elnyomatás évei alatt való
