Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete
Dr. Kemény Gábor: Győri) Vilmos emlékezete 211 A magyar szabadságharcot le lehetett verni, a magyar szellemi fejlődés eszméjét annál .kevésbbé. Az önmaga bámulásával eltelt hatalom nehezen tudja megérteni hogy a gondolatot nem lehet legyőzni, mert a gondolat maga a legerősebb fegyver. Petőfi, az örökké fiatal lángelme már betöltötte misszióját, Jókai és társai bujdosnak az országban, Vörösmarty a halhatatlan lélek füzével biztatja nemzetét : Les: még egyszer ünnep a világon. . . Tompa lantjáról ellenállhatatlan erővel zeng fel a szózatos buzdítás : Fiaim csak énekeljelek. . . S öregek és fiatalok vállvetve, a régi hagyományokat építve tudatosan, lelkesen készítik elő a nagy ünnepet. Arany, Gyulai, Szász Károly, Lévay mellett megjelennek a fiatalok, akik még gyermeki lélekkel szívták magukba a reformkorszak szélűmét. Ezek közt van Győry Vilmos is, ki jellemzően mondja Lisz- nyav Kálmán ravatalánál az abszolutizmus koráról: „meg volt hitében ingatva minden, csak egy nem, az isteni szikra, a költészet“. Igen, a költői gondolat isteni szikrája, mint parázs az abszolutizmus hamuja alatt, kiolthatatlanul égett. Arany és Gyulai, Erdélyi János és Kemény Zsigmond, Szász Károly és Brassai Sámuel az öregek, Dalmady Győző, Győry Vilmos a fiatalok részéről írnak eredeti dolgokat, s kritikai munkával is egyengetik a népi fejlődés álját a felszínre kupé) népieskedéssel szemben, s nagy lendületet adnak a műfordítás kultuszának, ezzel bizonyítván be, mennyire gazdagodhat a magyar géniusz azáltal, hogy magába olvasztja a világirodalom igazi remekeit. A politikai elnyomás évtizede alatt születik meg Az ember tragédiája, ekkor kezdi Arany költeni a magyar Aristopha- nest, s a magyar irodalom fiatal munkásai a nyugati és északi népek költészetén át jutnak közelebb a magyar népiélekhez. E nemzedékhez tartozik a fiatal Győry Vilmos is, aki Shakespeare-darabok, Moliére-versek, Calderon, Cervantes, a svéd költők fordítása révén még ma sem eléggé méltányolt értékekkel gazdagította a magyar irodalmat. Győry Vilmos Győrben kezdi, a pesti ev. iskolában folytatja, a kegyesrendieknél végzi tanulmányait. Itt tesz kitűnő érettségit, 16 éves korában. A pesti evangélikus középiskola munkája teljes öntudatossággal volt a magyar újjászületés szolgálatába állítva. Nagynevű igazgatója, Tavassy Lajos, nemcsak az iskolaszervezésnek, de az egyéniségfejlesztésnek is nagy mestere. A múlt század negyvenes éveiben a pedagógiai reformok, a tantestületi mozgalmak épúgy nem választhatók el az ő személyétől, mint a módszertani újítások, s ezek között elsősorban az. a mód, mellyel a nemzeti nyelvet és irodalmat megkedveltette. Ő maga nagy tudású, műveltségű ember, aki fiatalon árvaságra jutva, példátlan szorgalommal művelte magát. Német anyanyelvű gyermek volt, Losoncon és Sárospatakon jól megtanult magyarul, s ámbár hét nyelven beszélt, de a magyar nyelv és irodalom ismerete és tanítása érdekelte őt leginkább ; megérezte, hogy nyelvében él a nemzet, s hogy a magyar szellem értékei s ezekkel maga az