Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - vitéz dr. Bessenyei Lajos: Középiskolai nevelésünk célkitűzése
194 vitéz dr. Bessenyei Lajos: Középiskolai nevelésünk célkitűzése az összeséget, amelybe beletartozik az ezeréves határokon belül minden magyarul beszélő egyén, tekintet nélkül vallására és faj i- ságára. Az ilyen értelmezésű nemzetbe tehát belefér az úgynevezett asszimilálódott német, tót, oláh, rác, zsidó, stb., noha ezek fajilag úgy a testi, mit a lelki tulajdonságok terén, nagyon is elütnek az igazi magyartól. Ez esetben a ,,magyar nemzet szelleme“ egy olyan lelki kotyvalék, egy olyan sokféle, egymástól nemcsak eltérő, hanem sokszor egymásnak ellentmondó lelki tulajdonságokból egybeerőszakolt szellemi torzítmány, amely a tiszta magyar lelkiséggel semmiképpen sem azonos. Úgyhogy jogosan mondhatom : ez esetben az ilyen szellemnek megfelelő általános műveltség kozmopolita és internacionalista. A nemzet fogalmának ilyen liberális meghatározásával szemben magam résziről én a fajból kialakult és arra támaszkodó összeséget, társadalmi közületet nevezem nemzetnek. Idézem itt Bartók György szegedi egyetemi tanárnak a meghatározását (Budapesti Szemle, 1927. december : ,,A nemzeti művelődés bölcseletének alapvonalai“ című cikkből) : „Közös származás, közös testi és főleg lelki tulajdonságok, közös nyelv és közös ethosz a fajnak jellem,.ő tulajdonságai ; a faj azonban csak a történeti fejlődés folyamán fog eljutni odáig, hogy belőle nemzet, illetve nemzetek születhessenek. . ; és tovább : „A faj lelke a történeti fejlődés folyamán a kultúra és művelődés segítségével kel életre, hogy a maga egységében kibontakozva a nemzetet hozza létre...“ Ezeket a megállapításokat változatlanul teljes egészükben elfogadom. E szerint a faj, mely nemcsak testileg, hanem, ami döntően fontos, lelkileg is közös sajátságokkal bír, csak akkor válik nemzetté, mikor ezeket a közös tulajdonságokat a művelődés kibontakoztatta, kifejlesztette. Míg ez meg nem történik , addig a faj a nemzetek történetében csupán névtelen statiszta, egy senki, akit a színlap meg sem említ. Mihelyt azonban öntudatosul a faj, vagyis belőle faji művelődés segítségével kifejlődik a nemzet, akkor tényezővé válik a történelem színpadán, szerepet játszik, mely esetleg a főhős szerepköréig fokozódhatik. De értékét és becsét minden nemzetnek a benne uralkodó, jellegzetes faji tulajdonságok adják ; a faji- ságától megfosztott, karakteréből kiforgatott nemzetek viszont nem érnek semmit, és létük folyamán e miatt egyik válságból a másikba sodródnak, sőt el is pusztulhatnak. Mindezekből most már világosan következik, hogy a magyar középiskolai nevelés célkitűzésének százszázalékig a fajból kifejlett nemzet lelkiségének megfelelő magyar nemzeti műveltséget kell tanítania, és nem elégedhetünk meg más rugalmasan értelmezhető g célkitűzéssel, sem olyan tantervvel, amely a helyes és jó célt fogya- fi tékosan, felében-harmadában kívánja és törekszik szolgálni. Nagyon | messze elvezetne bennünket kitűzött feladatúnk tárgyától, ha én 1 most itt e kívánsággal kapcsolatosan bővebb részletekbe mennék 1 bele. Azonban a törvény szövegét, amely a középiskolák célját ki- § tűzi, félreérthetetlenül és határozol lan úgy állítanám egybe, hogy I um.wiMiiwitiSJIl
