Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 161 ifjúság kialakulóban lévő lelkűidének és foglalkoztassa főként a derült, napi eseményektől távol álló tanulmányokkal, hogy jól kiegyensúlyozott lelkületű nemzedéket készítsen elő, mely szereti az életet és bízik a jövőben. „Pour l’ére nouvelle“ (Organe de la Ligue Internationale pour l’éducation nouvelle.) (Az új korszakért. Az új nevelés nemzetközi folyóirata.) „La place de l’éducation dans la guerre“ (A nevelés helye a háborúban) cimen kifejti, hogy ennek a háborús időnek nagy veszedelme, miszerint a nevelői munkát másodrendűnek minősíti, s a családokat, sőt még a nevelőket is részvétlenségre, és közömbösségre hangolja. Az embereket a körülmények kiragadták meg- szokottságukból, a régi rendszerek összeomlanak, a dolgokat más szemmel nézzük. Némelyek azt kérdezik, miért rontsuk meg fiatalságukat a vizsgák gondjaival? Ügy kell bánni a gyermekkel, mintha sosem lenne más élete, mint fiatal korában. A történelem bizonyítja, hogy a legszükségesebb változásokat komoly, sőt megrendítő események hozzák létre. A háború is lehet alkalom az átalakulásra, haladásra, tehát ragadjuk meg az alkalmat. Nincs olyan lélek, melyet ne kellene felébreszteni, vagy olyan tetterő, melyet ne kellene a cselekvő szolgálat érdekébe állítani. Vagy belenyugszunk a civilizáció pusztulásába, vagy szembeszállunk a veszedelemmel, hogy a nélkülözhetetlen újjáépítést megkezdjük. Háború idején ne süllyedjen az iskola másodrendűvé. Minden eszközt és módot meg kell ragadni, hogy gyermekeink áldozatul ne essenek. Ezt a háborús időt, mely a reánk kényszerített tapasztalatok gyűjtésének korszaka, tekintsük új kezdeményezések termékeny talajának. Budapest. ' Télessy Dalma. HAZAI IRODALOM A világnézet kérdése és a református elvek. Előadások a debreceni Kollégium tanárképzőintézetében. írta : Tankó Béla. Különlenyomat a debreceni református Kollégium tanárképzőintézete dolgozatai 20. számából. Debrecen, 1939. A debreceni református Kollégium tanárképzőintézetének kiadása. Dr. Tankó Béla műveinek tanulmányozása igazi élmény mindazok számára, akik szeretik a mély gondolatokat és a gyönyörű stílust egyaránt. A fenti munka ismét a dolgok velejéig hat; szerzőjének nagy olvasottsága mellett a protestantizmus bátor hitvallomása, eredeti gondolatmenete mellett a keresztyénség és a protestantizmus apológiája, azé a szabad protestáns világnézeté, amely a Schleiermachertől kiinduló teológiát jellemzi: a legigazibb, a legmélyebbreható kritikával párosult tudomány és a legmélyebb, legőszintébb vallásosság. A tudományos teológia nagy képviselői mellett nekünk Wernle : „Einführung in das theologosche Studium“ c. könyve jutott eszünkbe, midőn Tankó mély könyvét olvastuk és Schneller István, a jeles pedagógus, aki ezen irány egyik legnemesebb és legtiszteletreméltóbb képviselője volt a hazai protestáns tudományos világban. Amint Dr. Tankó kifejti, igaz és komoly világnézetet csak a filozófia adhat, mert ő jut el a tovább nem magyarázható legvégső tényezőkig. A háború után az élet értelmének alapvető fogalmai rendültek meg s az európai emberiségben az egyetemes vallási megújulás jelei áradnak el. Nemcsak a negyedik evangélium világ- szemléletére áll: kezdetben volt a logos, hanem a valóság birtokbavételének sincs más módja, mint ezt a logost minél igazabban megismerni. Világnézet az a többlet, amellyel az alany megtoldja a tárgyi világképet; mikor átéli, akkor benne van a célkitűző akarat vallomása is arról, hogy miért érdemes élni? Mint Bőhm Károly tanítványa, mondja most Tankó : X világkép megalkotásában az értékelő tudaté a döntő szerep. Az értékelő tudat, elsődleges hajtása a hit. Ha az egész világ ellene is van, a hívő lélek eljut a bizonyossághoz, a nyugalomhoz. Szétvetődése az egész világfelfogásba : vallás. Teremtés, gondviselés, kegyelem ennek a világképnek alapfogalmai. De a hogyan nem
