Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Megjegyzések
15(5 Megjegyzések. nek alapján úgy a különböző pedagógiai egyesületek, mint a felső hatóságok (különösen a közoktatásügyi minisztérium) és szükség esetén a képviselőház is tárgyalás alá vehesse a kérdést. A megbeszélés szerint Nagy Miklós elkészített egy részletes és pontos törvényjavaslat-tervezetet a magyar tanítórend rendtartásáról, megcsinálta ennek a törvényjavaslatnak teljes indokolását, ezeket a bizottság másik két tagjának bemutatta, velük Budapesten részletesen megtárgyalta, és végleges formában a MATESZ elnökének megküldötte. Közben a szociálpolitikai szakosztály nevében elnök tárgyalt a minisztériumban is erről a kérdésről. Ott mértékadó tényezőnek jelentést tett a mozgalom megindításáról, s ellenkezésre nem, sőt inkább biztatásra talált. Érintkezésben állott országgyűlési képviselőkkel, akik eleinte lelkes pártolással ígérték támogatásukat, de később (valószínűleg a siker reménységének a meghalványodása miatt) teljesen kikapcsolódtak a megindított folyamatból. A MATESZ elnöke a törvényjavaslat-tervezetet sokszorosította és elküldte a pedagógiai egyesületek és folyóiratok számára. A MATESZ választmányában olyanféle megállapodás jött létre, hogy a folyóiratok közölni fogják az egész tervezetet, a különböző egyesületek választmányaikban és közgyűléseiken megtárgyalják a kérdést, ezekre a gyűlésekre a törvényjavaslat készítői közül valakit meg fognak hívni, és majd ha a magyar tanárság és tanítóság alaposan megismerkedik a kérdéssel, egy nagyobbarányú országos megmozdulással próbáljuk érvényesíteni kívánságunkat. Egyes folyóiratok, sőt néhány napilap is megemlékezett a mozgalomról rövid hír alakjában. A törvényjavaslatot azonban seholsem láttam kinyomtatva és a magyar tanító- rend elé hozva. Április 9-én aztán a MATESZ elnökétől megkaptam annak a körlevélnek az egyik példányát, amelyet ő a MATESZ-ben tömörült tanügyi egyesületek elnökeihez intézett. Ebben a körlevélben a MATESZ elnöke értesíti a tagegyesületeket, hogy a tanügyi kamarák kérdését egyelőre leveszi a napirendről, mert nem tartja a mai viszonyok közt időszerűnek. Részint azért, mert azoknak az uraknak a véleménye szerint, akiknek döntő szavuk lenne a kérdés elbírálásánál, ma még csak a szabadkereseti pályán működő egyének számára lehet kamarákat szervezni; részint azért, mert a tagegyesületek közül több kijelentette, hogy nem működhetne együtt a tanügyi kamarákkal, illetve még ha lehetséges volna is az együttműködés, annak egészen más alapokon kellene történnie, mint ahogy a javaslat tervezi. Gondolom : ezzel a szociálpolitikai szakosztály működésének egy fontosnak látszó szakasza nem egészen dicsőséges befejezést is nyert. Fontosság szerint a második helyen kell megemlékezni arról a helyzetfelvételről, amelyet dr. Hajdú István kollégánk készített nagy gonddal, lelki- ismeretes buzgósággal és szép eredménnyel a magyar református tanárság szociális helyzetéről. A szakosztály utasítása szerint dr. Hajdú István kérdőíveket szerkesztett, s a szakosztály ezeket a kérdőíveket szétküldte a református iskoláknak és tanároknak. A szétküldött kérdőívekre majdnem 80%-ban beérkeztek a feleletek. A feleletekből a magyar református tanárság szociális helyzetének ..igen szomorú képe bontakozott ki. Mindenki előtt megvilágosodhatott, hogy sürgős segítségre van szükség, ha nem akarjuk, hogy az egész magyar iskolaügyet és az egész magyar kultúrát súlyos károsodás érje. Dr. Hajdú István kiérdemelte minden magyar tanár háláját és elismerését szép és nagy munkájáért. Az ő alapvető tanulmánya bizonyára nélkülözhetetlen lesz mindazok számára, akik a magyar tanárság mai helyzetén segíteni akarnak. Ezért hiszem, hogy a szakosztály ebben a vonatkozásban jó munkát végzett. A harmadik kérdés, amivel a szakosztály részletesebben foglalkozott: az új református Rendtartás. Ezt a kérdést már októberi alakuló értekezleten tárgyalás alá vettük, de részletesen és alaposan december 28-án, második összejövetelünkön foglalkoztunk vele. A szakosztály kifejezésre jutatta a magyar református tanárságnak azt a véleményét, hogy az egy év próbaidőre kiadott új Rendtartást nem tartja megfelelőnek. Kérte is az ORTE elnöksége útján Egyetemes Konventünket, hogy az egy évre kiadott Rendtartás érvé-
