Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Dr. Horváth Károly: Az egyházak és gazdasági iskolák
Dr. Horváth Károly: Az egyházuk és gazdasági iskolák. 152 s a kultúra mai rendkívüli szakszerű szétkülönülése közepette kikerüli, hogy a falanszter-rendszer lelketlen székláb-csinálójává, merő bábbá váljék. A munkafelosztáson alapuló, csak egy bizonyos irányú munkára beidegzett ember veszedelem az egész ember lelki emelkedése nélkül. A műveltség fogalmát nem korlátozhatjuk csak az értelmi ismeretanyagra, mert elválaszthatatlanul hozzátartozik az érzelmek fínomultsága s az akarat határozott etikai iránya, a jellem is. Az anyagi kultúrát is a szellem teremti, mozgatja és lendíti. A fejlettebb értelem, az élénkebb képzelet, a kitartó akarat javítja meg s teszi mind gazdaságosabbá a munkát. A fejlettebb, műveltebb szellem teremti meg a technikát, s veti meg az élet mind előnyösebb gazdasági alapjait. A kisgazdák, helyesebben szólva a parasztok osztálya a magyarság zömét kitevő, legfüggetlenebb, tehát legsúlyosabb társadalmi osztály. S ennek a nemzetfenntartó társadalmi rétegnek — melynek a többi társadalmi osztály is állandó felfrissülését köszönheti — művelődési ügyét aránylag nagyon elhanyagolták. A kisgazdaosztály színvonala nem tudott kellően fölemelkedni, mert közoktatásügyi politikánk a falu kultúrájával — a legszükségesebb elemi oktatáson kívül — alig törődött, írja Kornis Gyula.1 Pedig a mezőgazdasági okszerű és gazdaságos termelés fontossága világszerte emelkedik. El kell jönnie annak nálunk is, hogy a kisgazdaosztály vagyonban és műveltségben meggazdagodva, a dán és hollandus paraszt mintájára (a svédet, norvéget, finnt nem is említve) a magyarság igazi középosztályává fejlődjék. Ebben rejlik a parasztság nagy nemzeti hivatása. Erre azonban nevelni kell. Ide kell belekapcsolódniok az egyházaknak. Itt ugyanaz a szerep vár rájuk, mint a tanító- és tanítónőképzőintézetcknél: a nép vezetése, irányítása. Erdélyben Trianon óta a felekezetek végzik az alsó- és középfokú gazdasági oktatást is. így tudják megőrizni ma a magyarság nemzeti, vallási, anyagi erejét és boldogulását. Az új közoktatási törvény nálunk is életre hívta a mezőgazdasági középiskolákat. Ezek kisbirtokra nevelnek elsősorban. Középbirtokra képesít a szarvasi, kassai, székesfehérvári középfokú gazdasági tanintézet a földművelésügyi minisztérium irányítása alatt. A háború előtt, amikor még 61—63% volt a földművelő elem hazánk lakosságából, 60 középfokú kereskedelmi iskolája (köznyelven felső kereskedelmi iskola, volt az országnak, de egyetlen középfokú mezőgazda- sági szakiskola sem. Az alig 5% kereskedő réteg — megfelelő sajtó- szolgálatával -— ugyancsak kiszolgáltatta magát, hogy felkészülten, kiképezve, megfelelően iskolázva kerüljön bele a gazdasági életbe. El is vitték a gazdák hasznát mindig. Gimnáziumainkat nem mindig az arra hivatottak népesítették csak 1 Kultúra és politika. Tanulmányok. Budapest, 1928. Franklin Társulat. 5. 1.
