Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 4. szám - Bars László: A rajz a Tanterv- és Utasításokban

Bars László: A rajz a Tanterv és Utasításokban.

101

Hogy ennek a problémának megoldására milyen lehetőségeket nyújt az 1938. évi Tanterv és Részletes Utasítás, arra nézve ennek tüzetesebb vizsgálata fogja megadni a választ.

A rajz új irányelveit az előző 1926. évi Utasítások szempontjaival látom legcélszerűbbnek összehasonlítani, mert így érvényesülhetnek leginkább az 1938. évi Utasításnak szembetűnő sajátosságai.

Már a címek különbözősége is felhívja figyelmünket arra a változásra, amely lényegileg is jellemzi mindkettőt. Az 1926. évi Utasítás XVIII. fejezetének címe: „Rajz.“ Az 1938. évi Utasításé pedig (XV. fejezet) „Rajz és a műalkotások ismertetése.“ Valóban ezen hosszabb cím mögött nemcsak a rajz új beállítása, hanem a műalkotások ismertetésével gazdagított tananyag áll. A manuális rajz mellé felzárkózott tehát a művészeti alapvetést hangsúlyozó célkitűzés is. Feladatcsoportjai közösen szolgálják a rajzi és művészeti művelődést.

Az 1926. Tanterv Utasítása egyrészt „a rajzolásnak közhasználati jelentőségét hangsúlyozza, s azokra a gyakorlatokra utal, melyek a mindennapi életben mutatkozó szükségleteket vannak hivatva kielégíteni“. Másrészt „az esztétikai vonatkozásokat emeli ki, tehát a harmonikus emberképzéshez, a magasabb kiműveléshez kíván nélkülözhetetlen elemeket nyújtani“.

Az 1938. évi Tanterv hármas célkitűzésben állítja elénk törekvéseit :

a) „Az általános műveltséghez nélkülözhetetlen rajzi és művészeti nevelés megalapozása.“

b) „A rajzi látás, a közhasználati és művészeti rajzi nyelv, a nemzeti forma és színízlés kiművelése.“

c) „Ezekkel szoros kapcsolatban alapvető tájékoztatás a képzőművészeti alkotások világában.“

E két kor célkitűzéseinek összehasonlítása után könnyen megláthatjuk azokat a lényeges különbségeket, amelyek a kettőt egymástól elválasztják, és amelyek az 1938. évi Tanterv Részletes Utasítását jellemzik. Ezeket a következőkben lehet röviden összegezni:

1. A rajz művészeti és nevelő jellegének megnövekedése.

2. A nemzeti szempont általános érvényesülése.

3. A műalkotások ismertetésének önnálló tárgyként való bevezetése.

Haladjunk tehát végig az új Utasításon, a fenti három szempont

figyelembevételével.

1. Ha művészeti kérdésről beszélünk, akkor eleve le kell mondani a megkötöttségnek szabályokká merevített formáiról. Ebben a tekintetben jelentős eltérést mutat a rajz, más tantárgyakkal szemben. A szabadabb cselekvési lehetőség megadása is hozzájárul a rajz művészeti jellegének biztosításához. Van ugyan a rajznak két olyan feladatcsoportja (szerkesztő- és vetületi rajz), amelyeknél inkább a gyakorlati cél érvényesül. A tananyag e kisebbik részénél az eredmény eléréséhez már a tervszerűség és a módszeres irányítás is elegendő. Azonban az anyagában terjedelmesebb és szellemében maga-