Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 85 .szegényebb néposztályok gyermekeit nehéz munkájukban támogassák, s lehetővé tegyék számukra is a pihenést s szabadságot. így a szegényebb gyermekek is mindig újult erővel láthatnak nehéz munkájuk elvégzéséhez. A jövő nemzedék egészséges fejlődését biztosítja különféle intézkedésekkel az állam. Az iskolából kikerült leányokat háztartásokban helyezik el, s nem •engedik meg, hogy fiatal, fejlődésben levő leányok az iskolából kikerülve, a gyárak egészségtelen levegőjében s környezetében a testi s lelki leromlás útjára kerüljenek. A falu s a város közti kapcsolatok megerősítése s ápolása ugyancsak egyik fontos feladata a birodalomnak. A néprétegek egymáshoz közelebb való hozása, a falusi s városi nép egymás munkája iráníi megbecsülését segítik elő az ú. n. átképző-táborok (Umschulungslager'). Ezek a táborok az egyes falvakban vannak s a 8—10 heti tanfolyam alatt a leányok megismerkednek a falu problémáival, szükségleteivel, népével, s azután legalább egy évig falun maradnak. Ilyen intézkedésekkel sikerül egyrészt a munkáshiányt pótolni, másrészt megszüntetik a nagyobb városokban fennálló munkanélküliséget, nem is szólva ezen berendezkedés már említett hasznáról. A leányszövetségek fontos munkájáról, célkitűzéseiről a szervezet tagjai a szervezet saját lapjából értesülnek, amely szintén egy összefogó-kapocs az egyes tagok között. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a szövetségnek a német rádióban rendszeresített ének- s egyéb órái. A közösség gondolatát kiterjeszti a szövetség nemcsak a haza határain belül, hanem azokon kívül élő népekre is. Figyelemmel kísérik a külföldi németek életét, viszonyait, s kiutazásokkal, kapcsolatok teremtésével ápolják s erősítik bennük a nemzeti öntudatot, a német birodalomhoz, nemzethez való tartozás érzését. Mindezen intézkedések célja tehát, amint látjuk, a német népi egység, együvétartozás, közösségi érzés ápolása. Egy állam a mai időkben igazán csak úgy állhat fenn, ha minden erejét, az összes energiákat kihasználva, a nemzeti érdekek szolgálatába állítja. A nemzet minden egyes tagját úgy nevelik, hogy az illetők saját egyéni érdekeiknek teljes mellőzésével tudásukat, képességeiket az állam, a közösség szolgálatába állítsák. Míg így egyrészt a nemzet tagjaiban rejlő nagy erők felhasználásával megindított hatalmas méretű fejlődés erős önbizalmat ébreszt a nemzet ifjúságában, másrészt az elméleti nevelés is odairányul, hogy az ifjúságban tudatossá tegye a német nemzetben rejlő kiváló tulajdonságokat. Szerintem az ifjak lelkében véghezvitt céltudatos önbizalomfelkeltés — ha nem túlzott mértékben történik — óriási erőket jelent a nemzet jövőjének fejlődése s egészséges irányú haladása szempontjából. Az erőknek, az önbizalomnak ily módon való növelése teremtette meg nagyrészt a mai hatalmas Németbirodalmat, s a nemzet nagy céljainak az ifjúsággal korán való megismertetése, annak leikébe való belenevelése fogja biztosítani az ország jövőjét is. Budapest. Jakabfi László. A líceumi énekoktatásról. A tanítóképzőknek líceumokká, illetve akadémiákká való átszervezése folytán jelentős változást szenved az énektanítás is. Ez a változás éppen úgy érinti a kitűzött célt, mint az elvégzendő anyagot. A célt, az elérendő eredményt illetőleg annyiban történik lényegbevágó változás, amennyiben most már nem énektanítókat akarunk nevelni a líceumokban, tehát nemcsak olyanokat, akik énekbeli készségüket, tudásukat majd felhasználják, továbbadják egykor az elemi iskolákban, hanem művelt magyar fiúkat és leányokat, akik a líceumoknak általános és részben mégis speciális oktatásánál fogva az élet minden vonatkozásában, tehát gyakorlati téren is, sokkal inkább megállják helyüket, mint pl. a gimnáziumoknak túlnyomóan elméletileg képzett növendékei. A líceumoknak tanterve felöleli nemcsak az elméleti, gyakorlati (pl. gazdaságtan, kézimunka stb.), de a művészeti tárgyakat is (ének, zene,
