Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 2. szám - Megjegyzések

Megjegyzése k. S3 A fiúk a táborozás ideje alatt kb. 000 m3 földet mozgattak meg. A tíz­­liónapi szellemi munka után szervezetüket edzette ez a testi munka, mellette az elmaradhatatlan reggeli torna. Az állandó szabadban való tartózkodás, munka az étvágyukat is növelte. Két hét múltán a fiúk napbarnítottan, meg­izmosodva, kitűnő hangulatban és kérges tenyérrel tértek haza, hogy most már élvezzék a kiérdemelt vakáció örömeit. De van a testi munkának egy másik oldala is. Azok a fiúk, akik egy­szer már feltörték kezüket az ásó-kapanyéllel, vagy a kubikolásban, akik övig meztelenül dolgoztak egymás mellett a perzselő napon, azok sem szé­­gyelni, sem lekicsinyelni nem fogják a testi munkát. Az ásó, kapa isme­rős, szokott szerszám lesz nekik, és ennélfogva értékelni tudják majd azok­nak a munkáját, akik ezzel keresik meg a kenyerüket és megbecsülik a mun­kást is. Igv omlanak le majd lassanként azok a válaszfalak, amelyek a régi Magyarország fiait elválasztották egymástól, mert egy nemzet erős,* hatalmas •csak akkor lehet, ha tagjai egymás mellett küzdenek, egymást megbecsülve, segítve a közös cél elérésében. A tábori élet a fiúkban egymás között is kifejleszti a bajtársi szellemet. A fiúk jóban-rosszban együtt vannak, személyválogatás nélkül. A sátorban egymás mellett alusznak, ha reájuk kerül a sor, együtt őrködnek, együtt ménnek a kútra, és együtt birkóznak meg a főzés nehézségeivel. Ma ez a csoport, holnap a másik, mindenkinek ki kell vennie a részét mindenféle munkából. Mert a táborban nincs édesanya, aki kiszolgálja a fiát, nincs ház­tartási alkalmazott, ott a legelkényeztetettebb fiú is maga veti az ágyát, tartja rendben ruházatát és mosogatja étkező-edényét. Olykor tejért kell inennifa közeli tanyára és felelősségteljes megbízásokat végrehajtani. Az egyiknek épúgy, mint a másiknak, és ez a tudat a testvéri szellem mellett az életre­valóságot is kifejleszti bennük. A tábor környékének ragyogni kell a tiszta­ságtól, különben jön a szigorú parancs a nagytakarításra. A közösség érdeké­ben mindenkinek egyformán kell dolgozni. A táborban katonás fegyelem uralkodik, úgy a fellebbvalóval, mint idegenekkel, bajtársakkal szemben. A katonai fegyelem és az udvariasság szabják meg az érintkezés formáját. Ügy a munkahelyen, mint a táborban a munka megkezdése és befejezése­kor tisztelegtünk a nemzeti zászló előtt. És azok a fiúk, akik ezt a tábori életet végigélték, ma is tisztelegve haladnak el a nemzeti zászló előtt. A tábori élet nevelő értékének döntő fontosságú tényezője a valláserkölcsi nevelés. Közös imával kezdtük és fejeztük be a napot, úgyszintén étkezések előtt és után is közösen imádkoztunk. A zászló fel- és levonásakor vallásos és hazafias énekeket énekeltünk, házi bibliamagyarázatokat tartottunk, és vasárnaponként felekezetenként résztvettünk az istentiszteleteken. A tábori élet jótékony nevelő hatását az ifjúság lelkére az is bizonyítja, hogy azok a szülők, akiknek fiuk a táborban résztvett, őszintén lelkesednek a munkatáborokért. Több szülővel beszéltem, akik mind azt vallották, hogy gyermekük a táborban lelkileg-testileg erősödött. Nemcsak megizmosodva, napbarnítottan került haza, és nemcsak jó étvággyal eszik most már az azelőtt válogatós, elkényeztetett csemete, hanem sokkal szolgálatkészebb lett azóta, most már észreveszi, ha valahol szükség van az ő segítségére, és kész azonnal elvégezni az apróbb-nagyobb szolgálatokat. Volt olyan gyermek is, aki éppen a tábori élet edző hatása alatt indult gyors fejlődésnek. Megtörtént, hogy az azelőtt félénk fiúcska megszokta a táborban az éjjeli őrséget is, és most már nem retten meg a maga árnyékától a sötétben sem. Ezzel a pár szóval nem akartam és nem is adhattam volna részletes beszámolót táborozásunkról, csupán nagy vonásokban óhajtottam rámutatni, milyen felbecsülhetetlen értéke van ennek pedagógiai szempontból, és milyen igaz, tiszta gyönyörűséget szerez magának az ifjúság között a tanár is. Magyarország telve van ezeréves múltúnknak sok-sok pusztuló emlékével, melyek beszédes hirdetői és bizonyítékai a múlt dicsőségének. És mennyi csodálatos kincs van még a föld alatt, amelyeket még nem tártak fel, és amelyek sokszor, ha valami ok miatt felszínre kerülnek, a tudatlanság áldo­3*

Next

/
Thumbnails
Contents