Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 12. szám - Vitéz Bessenyei Lajos dr.: A latin tanításáról
438 Vitéz Bessenyei Lajos dr.: A latin tanításáról. „művelődésünk római eredetű elemeivel“ is foglalkozhatunk. E két cél elérését tehát párhuzamosan a főfeladat megvalósításával már lényegileg és legnagyobb részben teljesítettük. De két dologra mégis hangsúlyozottan fel kell hívnom a figyelmet. Célszerű, ha a felső osztályokban évenként néhány órát vagy teljes egészében, vagy legalább legnagyobb részében olyan összefoglalásokra fordítunk, amelyek által ezeket a szétszórt, alkalomszerűen tárgyalt ismeretelemeket egységes keretekbe gyűjtjük össze, s ezen csoportosítások révén közelítjük meg e két részcél beható megismertetését. Ha isoláltan hagyjuk ezeket a sporadikus adatokat, akkor egyfelől egységes kép nem 1 erekedhetik ki belőlük, másfelől az emlé_ kezeiből is könnyebben elmosódhatnak és minden haszon nélkü elkallódhatnak. Pl. Horatius egyes ódái, satirái, epistolái alapján pompásan összeállíthatjuk egy római nemes mindennapi életét felkeléstől a lefekvésig; Sallustius, és a többi történetírók idevonatkozó fejezetei elénk tárják egy senatusi ülés egész lefolyását és így tovább. S ha aztán összefoglaltunk egy-egy részt a római életből, akkor azt könnyen párhuzamba állíthatjuk a mi életünk megfelelő mozzanataival és leszűrhetjük a tanulságokat, miket vettünk át a magunk életébe a rómaiakéból. Ugyanígy vethetjük egybe külön órán Horatius és Berzsenyi költészetét és állapíthatjuk meg a nagy római lírikus hatását Berzsenyire. S a többi irodalmi hatást is hasonlóképpen kell letárgyalni. Ez összefoglalásokat különösen gyümölcsözőkké lehet tenni úgy, hogy azokat —- ha erre megvan a lehetőség — összekötjük olyan tanulmányi kirándulásokkal, szemléltetésekkel, melyek hazánkban szétszórtan fellelhető, római eredetű műemlékeket, maradványokat mutatnak be. Több városunkban vannak római építkezési emlékek, másutt csak utak, talán egyes sírkövek ; néhol múzeumokat találunk, amelyekben római fegyverek, pénzek stb. láthatók. Nagy mulasztás lenne ezeket fel nem keresni és a tantermi ismereteket ott a helyszínen konkrét példákkal nem illusztrálni. A főváros e tekintetben sokkal előnyösebb helyzetben van a vidéknél, de azért vidéki városaink közt is alig akad egyetlen olyan, ahol valami római eredetű maradvány ne lenne, ami viszont mindjárt alkalmat szolgáltat a most említett szemléltetés eszközlésére. Ezekben adtam rövid áttekintést azon alapelvekről, legfontosabb módszeres eljárásokról, amelyeknek alkalmazása szerintem meghozza latin tanításunkban is a kívánt eredményt. Hangsúlyozom, hogy csak nagy vonásokban dolgoztam. E cikkek megszabott terjedelme nem engedi meg, hogy aprólékos részletekbe merüljünk. E célra egy vezérkönyv kellene,9 amely aztán mindent felölelhetne, és tövérőlhegyire előadhatná a legkisebb részletet is. Egy ilyen vezérkönyv megszerkesztése nagyon kívánatos volna, és egyelőre még a jövő feladata. Vitéz Bessenyei Lajos dr. 9 O. K. T. E. Közlöny LXIII. évi. 1929-—30. Pintér Lajos: „A latin nyelvtanítás Vezérkönyvének szükségessége és tervezete.“ 54—-61.
