Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 11. szám - Vitéz Szabó Lajos: A földrajz az új tantervben
vitéz Szabó Lajos: A földrajz az új tantervben. 421 legkevésbbé alkalmas elmélyedést, nyugodt megfontolást kívánó művek alkotására. Ezért kell hagyni az ú j tantervet úgy, ahogy van. Miután azonban mindnyájan tudjuk, hogy ez a tanterv bizonytalan légkörben született és hiányai vannak, nagyon is szükséges, hogy az eljövendő időkben alaposan megvitassuk annak minden részletét, megállapítsuk a gyakorlatban szerzett próbáit, hogy ha majd évek múltán egy nyugodtabb világban a kultuszkormány egy új tanterv kibocsátására határozza el magát, az akkori tantervkészítők előtt készen álljanak mindazok a tapasztalatok, amelyeknek ismeretében egy emberileg tökéletes új tantervet készíthessenek el. A kérdéshez szerény nézetem szerint elsősorban a működő szaktanárok illetékesek hozzászólni. A szaktanár láthatja sok évi tapasztalata szerint, mit lehet egy tanítási órán, vagy egy osztállyal elvégezni, mit nem? Mivel lehet a tanulók érdeklődését felkelteni? Mely anyagrészeknek milyen a pedagógiai értékük? Mennyiben vihető keresztül egészen a tanterv, mennyiben nem? És pedig elsősorban nem a minta- vagy gyakorlóiskolák tanárai illetékesek erre a szaktanárok közül sem, hanem a fővárosi és vidéki egyszerű iskolák tanárai, mint ahogy a tanterv sem a minta növendékeknek, hanem a nemzet zömét kitevő közép- és kispolgári osztály átlaggyermekeinek készül. Ezzel már meg is van magyarázva, miért szóltam hozzá a földrajzi tanterv készítéséhez. Egyszerűen úgy éreztem, hogy ebben a kérdésben minden földrajztanárnak felelőssége van, s a hallgatás azt a látszatot keltheti, mintha a földrajzi tantervnél semmi reparálnivaló nem volna. Visszatérve a tanterv hiányaira, nem kívánatos tehát semmi generális változás, s az alsó osztályoknál a nehézségek megjelölése mellett a földrajzra nézve is belenyugszunk egyelőre az új tervezetbe. Felvetjük azonban a kérdést, hogy a VII. osztályban, melyre még csak két év eltelte után kerül sor, nem kellene és nem lehetne-e egy óratöbbletet hozzáfüggeszteni. A jelenlegi tapasztalatok alapján is már biztosan megállapíthatjuk, hogy évi 30 órában Magyarországról csak az eddigi áttekintő képet adhatjuk, de országrészenként való részletes leírást nem, az idegen országokról pedig 12 órában még rendes áttekintést sün. Nem volna-e érdemes a nemváltoztatás elvén itt egy kis csorbát ejteni és heti 1 óratöbbletet beiktatni, esetleg még az elméleti és gyakorlati térképismeretet elhagyni, amelyet növendékeink úgyis elsajátítanak a cserkészetnél, a katonai tornánál, végül később a katonáéknál. Ezzel az egy órával a földrajz csak eddigi óraszámát tartaná meg s még mindig messze lenne attól a jogos igényétől, hogy érettségi tantárgy rangjára emelkedjék. A nyereségünk viszont nem kevesebb lenne, minthogy tanulóinkat egy rendszeres s az eddiginél alaposabb földrajzi világképpel tudnánk az életbe kibocsátani. Naovkálló. Vitéz Szabó Lajos.
