Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 11. szám - Dr. Juhász Béla: Nemzetünk életének változásai és az iskola
414 Dr. Juhász Béla: Nemzetünk életének vállozásai és az iskola. Sok tekintetben ebből származik a jogosulatlan bizakodás, ez a jól ismert magyar betegség. Az intézetben védekezünk ennek hódító hatalma ellen, mert a baj egészségtelen sovinizmusra, nemzeti kizárólagosság elfogadására vezet, ez gátolja a tisztult nemzeti érzés kialakulását. E felfogásunkkal a nemzetté nevelés örök feladatát szolgáljuk. Soha nem feledjük, hogy intézetünk tanítókat nevel, akik a nemzet fiait hivatottak majdan vezetni nemzetünk valóságos helyzetének felismerésére ; a líceumban, e gyakorlati iskolában ugyancsak nyitott szemű embereket nevelünk. Észrevétettük, hogy a végbement esemény idegen hatalom indításától származott ugyan, de a meglevő magyar erő idejében való latba vetése tette számunkra kedvezővé, ami azt a tanulságot adja, hogy a körülöttünk élő és működő erők gyors tolódása következtében sohasem tudhatjuk előre : mikor kerül sor erőnk újból való megmutatására, tehát állandó készülődéssel, szakadatlan virrasztással minden pillanatot szellemi egységben, azaz erőben kell fogadnunk. Ez a nevelői gondolkodással egyező nemzetté nevelés helyes értelmezése. A testület tagjain csak kevéssé fordul meg az új helyzetről tájékoztatás teljessége ; mi szeretnök a változás következéseit minél gyorsabban és szervesebben az oktatás munkájába átvezetni, s valljuk, hogy erre külön hivatalos tanításterv-módosítást sem kell bevárnunk és a lassan járó tankönyvpótlást meg tanításmenet-kiegészítést, de adatokkal, megfelelő térképpel, képekkel még nem rendelkezünk. Tudjuk, hogy csak így lehet elkerülni az élettől való elmaradás gyakori vádját. a) A /ó'r/éneZem-oktatás már kedvező helyzetben van, megjelent egy könyv első tájékoztatóul : A felvidéki magyarság húsz éve, 1918—1938 (a Magyar Statisztikai Társaság államtudományi intézetének kiadványa, Kir. M. Egyet. Nyomda). Ez arra is jó, hogy belőle bemutassuk a nemzettestről leszakadtak örökös önfenntartási küzdelmét. (A Magyar Szemle értékes értekezéseit is jól fel lehet használni.) Eszrevétethetjük, hogy ennek a történelmi eseménynek be kellett következnie, ebben mindig bíztunk, és erre állandóan törekedtünk. A kisebbségi sors fekete lapjai elmondják a húsz éves cseh uralommal szemben vállalt óriási erőfeszítéseket, rengeteg kárbaveszett kísérlettel, az újrakezdés örök magyar tragédiájával. Feltárul az a sok szenvedés, amiket jól ismerünk történelmünk előző századaiból ; a magyar történelem mozzanatai csak ebben a vonatkozásban ismétlődnek. Régi tanítás igazolódik azzal is, hogy megmaradásunkhoz idegen uralom alatt sem kell idegen segítség után néznünk : önmagunkban van létünk feltétele. b) A vallástan tanára elmondja, amit az idézett stat. társasági kiadvány 79. lapján olvashatunk : ,,A református magyarok szilárd kőszikla gyanánt állottak ellen a cseh-szlovák állam támadásainak. Míg a magyar katolikusok számát, sajnos, 28%-kal tudta csökkenteni a csehszlovák népszámlálás, .. .addig a reformátusoknál ez a veszteség csak 8% volt.“ Ilyen ismeretek tanításával egyházias nevelést
