Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 11. szám - Nagy Miklós: Javaslatok az egyházkerületi közgyűlés előtt
Nagy Miklós: Javaslatok az egyházkerületi közgyűlés előtt. 405 számára, mennyivel inkább kellene akadni két református középiskolának is. Sőt talán a református gimnázium párhuzamos osztályait is át lehetett volna alakítani gyakorló középiskolának. Bár bizonyára megtették az illetékesek kellő időben a szükséges lépéseket, s bizonyára csak én nem tudok az eredménytelenség okairól. Nem hiszem azonban, hogy az állam nem tenné le szívesen a nyakából ezt a terhet, ha a református egyház olyan ajánlattal tudna jönni, amely megfelelő módon meg tudná oldani a debreceni tanárjelöltek gyakorlásának a kérdését. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tanárjelöltek mai rendszerű tömeg-gyakoroltatása nem minden vonatkozásban a legjobb. Ehhez kívánatos lenne még egy esztendő, amikor a tanárjelöltek szétszórtan a kerület gimnáziumaiban, egyenként beosztva egy-egy kiváló tanár mellé, huzamosabb gyakorlati tanítással és az iskola minden egyéb életmegnyilvánulásában való cselekvő részvétellel sajátítanák el a mesterségbeli gyakorlati fogásokat. Itt kaphatnák meg igazán azt a többletet, amire a református tanárnak szüksége van az állami tanárokhoz képest. De természetesen az egyháznak viszont gondoskodnia kellene arról, hogy az arra érdemesek tanári pályájuk folyamán az elismerés anyagi és erkölcsi formájából is többlethez jussanak. A középiskolai tanárság számára rendezett budapesti nyári továbbképző tanfolyamok sem elégíthetik ki a református tanárságot. Meg vagyok arról győződve, hogy pl. a debreceni nyári egyetem keretei között megrendezett nyári továbbképző tanfolyamnak volna sikere, ha azt középiskolai tanárok igényeihez mérten és a református egyház szükségleteinek a figyelembevétele mellett lehetne megrendezni. Lehet, hogy ezt a tanfolyamot is megfeküdné a vakációs hangulat álmosító ereje, s lehet, hogy innen is kielégületlenül távozna a középiskolai tanárság, de próbát tenni mégis érdemes lenne, mert e nélkül nincs jogunk ítéletet mondani ebben a nagyon fontos kérdésben. * A harmadik javaslat a szelektálás elvének helyesebb gyakorlati alkalmazására vonatkozik. Középiskoláinkat átalakító törvényeink s a hozzájuk fűződő utasítások és magyarázatok nagyon helyesen hangsúlyozzák a szelektálás fokozott jelentőségét, mert csak az igazán arravaló emberek megfelelő kiválogatása által lennénk képesek a súlyos feladatok előtt álló magyar társadalom számára igazi vezetőréteget, egészséges, új középosztályt kitermelni. A szelektálásra vonatkozó utasítások és elvek azonban a főváros szükségleteihez alkalmazkodnak, s egyáltalában nem vetnek számot a falvak, a kisebb városok, s ennek következtében a törzsmagyarság érdekeivel. Mert könnyű a tehetségnek és hajlamnak megfelelő iskolatípusokba terelni az ifjúságot ott, ahol ezek a különböző iskolatípusok rendelkezésre állanak, de mit csináljon az a falusi lakosság, amelynek rendelkezésére messzi vidékek beszámítása mellett is csak egyetlenegy
