Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Hazai irodalom
38 Hazai irodalom. bányászati iskolának létesítése lett. A pesti egyetemen mérnöki intézet létesiilését, amely földmérőket képez. Végül részletesen taglalja a Ratiot és az abban fellelhető olyan mozzanatokat, amik a gazdasági gondolkodásra való nevelési célzatokat tartalmaznak. A fiziokratizmusnak részletes rendszeri ismertetése után kereskedőink azon korbeli művelődéséről szól, amiben szakműveltség nem tapasztalható, hanem csak az, amit környezetüknek kényszerítő hatása alatt, gyakorlatból sajátítanak el. Kereskedőink azonban majdnem mind idegenek, tehát a magyar szellemi birtokállomány javára nem is volnának értékesek, ha még szakképzettek volnának is. Beszél aztán az országgyűlések tárgyalásairól is, ahol a fiziokrata felfogásnak hatása észlelhető. Tudatos gazdasági megértésről azonban nem lehet szó abban a légkörben, hol a gazdasági kérdéseket is a gravaminális politika szempontjából értékelik csupán. Az 1805—1811 -i országgyűlésen mégis már határozott nyomai vannak annak, hogy a közgazdasági tudat kialakulóban van. Ezektől a mozzanatoktól függetlenül is keletkeznek gazdasági ismereteket nyújtó intézetek, pl. állatorvosi iskola, mint az orvosi karnak különálló része, főleg pedig Tessedik Sámuelnek, az első gazdaságilag gondolkodó elmének, híres szarvasi mezőgazdasági középiskolája. A szerző ezzel és az alapító személyével, küzdelmeivel részletesen foglalkozik. Ismerteti Thaer tudományos rendszerét és nagy hatását, amelynek eredménye két nagyjelentőségű kezdeményezés lesz, a keszthelyi Georgikon és a magyaróvári mezőgazdasági intézet. Végül foglalkozik a gazdasági kérdések elmélkedő írásaival, kiemelve természetesen Berzeviczy Gergely és az első statisztikusunk, Schwartner Márton nagy jelentőségét. A gazdasági liberálizmus, az ipari forradalom és a szabad kereskedelmi rendszer felvirágzásával egybeesik nálunk a reformkornak eszméktől vajúdó ideje. Természetesen a külföld minden mozgalma élénk visszhangra talál nálunk is. A humánus, latin iskola általános műveltségre törekvő iránya mellett kezd erőteljesen előtérbe lépni a szaknevelésnek követelménye is. Gazdasági ismereteket kívánnak a tanítóképzésben, és már felmerül a gazdasági életre nevelő polgári iskola eszméje is. Komoly írások jelennek meg, amelyek a gazdanevelés feladataival, módszerével foglalkoznak. Mozgalom indul meg a már meglevő ily természetű intézetek továbbfejlesztésére, a Selmecbányái akadémiának megmagyarosítására, legalább részben, természetesen Bécs ellentállása miatt, sikertelenül. A mérnöki intézet is a bölcsészeti karon mind alárendeltebb helyzetbe kerül. Épp ezeknek hatása alatt az országgyűlésen erőteljes mozgalom indul meg műegyetem felállítására, ami igen heves küzdelmek ellenére is zátonyra fut politikai okokból és az osztrák érdekképviseletek féltékenysége miatt. Mindennek a mesterségesen akadályozó, gyakran ellenséges irányzatnak ellenére, amelynek célja az volt, hogy az osztrák iparnak magyar versenytársa ne támadhasson, az iparosodás iránt való érdeklődés mind hangosabb lett. Tudatára ébrednek a gazdasági élet egységének és harmónikus fejlesztésének nagy jelentőségére is, és a kereskedelem felé is lendületesen fordul az érdeklődés. Éz a forrongó hangulat, amely gazdasági eszméknek kavargását mutatja, készítette elő Széchenyi István lelki kialakulása számára a talajt. A szerző a nagy reformernek gazdasági rendszerét részletesen és nagy gonddal tárgyalja. «<- ■» A szabadkereskedelmi eszmének nálunk való térfoglalása természetei reakció gyanánt sorompóba szólította Listnek híveit is, ki az internacionális gazdasági felfogással szemben, olyan erőteljesen lépett fel a nemzeti gazdálkodás megvédésének érdekében. Kossuth száll síkra mellette, és legjobban mutatja a nagy eszmei harcnak hevességét a Széchenyi és Kossuth között lefolyt vita. A gazdasági kérdésekkel való foglalkozás Széchenvin és Kossuthon keresztül már a legmagasabb színvonalú politikummá lett. Fáv András pedig már a magyar nemeshez addig nem illő gyakorlati gazdasági területen működik a nélkül, hogy közéleti, osztálybeli és írói tekintélye e miatt szenvedne. Számtalan írás jelenik meg, amelyek mind a gazdasági életnek döntő
