Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Dr. Muzsi Piroska: Új törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében
Dr. Muzsi Piroska: Üj törekvések a nemzeti szocializmus nőnevelésében 383 hanem helyes irányú továbbfejlesztése. Legfeltűnőbb hibája az, hogy a típus minden vonatkozásban sematikus. Fejtegetései ezen az ellentéten alapulnak : I. férfi-női intellektus; II. technika — élő organizmus ; III. kurzív gondolkozás, intuíció ; IV. (Kant) — Goethe. Lehetne rajta vitatkozni, hogy ezek az összefüggések minden vonalon érvényesek-e. Ö mindenesetre ennek az utóbbinak akar egyenjogúságot adni a műveltségben a másik mellett. Kedvez ennek a törekvésnek bizonyos fokig a filozófiai intuicionizmus, ami az „élet“ filozófiájának csaknem mindig kisérője. A műveltség anyagának értékelése és sorrendje ugyanaz, ami Reber-Grubernél. Itt nemcsak nemzeti fontossága, hanem a női művelődésformának megfelelő volta miatt is előtérben vannak a fajelmélet és a természetrajzi tárgyak. Jó és okos tanácsokat ad arra, hogy hogyan lehet a természeti jelenségeken, magukon a szemléleti formákon érzékelhetővé tenni bizonyos törvényszerűségeket, ami az állat- vagy növényvilág jelenségcsoportjain átvonul. Ki akarja kapcsolni a mikroszkóp és teleszkóp, laboratórium használatát, mert ez szerinte életszerű összefüggések megbontásához vezet. Ugyanúgy jó útbaigazítást ad arra nézve, hogy hogyan lehet földrajzban a legegyszerűbb szemléletből kiindulva, lehetőleg mindent szemléletessé tenni, a történelemben elmúlt korok és kultúrák életszerű képét elővarázsolni. Mindig a dolgok képszerű megjelenítése van előtérben. Irodalom, művészettörténelem, ízlésbeli kultúra belefér a „Gestaltdenken“ törvényeibe. Teljesen tanácstalanul áll a törvénytudományok, a fizika, kémia és a matematika előtt. Mindezekből le akarja szállítani az óraszámot a leányiskolákban, mert a női lélektől idegenek. Azt hiszem, egészen újak azok a fejtegetései, amelyek a háztartási munka és az ilyen irányú tanítás szellemi és erkölcsi művelő hatásáról szólnak: hogy a különféle anyagokkal való érintkezés az élet, termelés, népgazdaság milyen összefüggéseire mutat rá. Ugyancsak foglalkozik a leányok pedagógiai érzékének, gyermekszeretetének felkeltésével és a gyermeki lélek megértésének a kifejlesztésével. Általában az a törekvése, hogy a leánynevelést tudományos jellegétől megfossza, és a műveltséget az intuíció, a megértés finomságának, az érzelemnek erkölcsi kultúrájává fejlessze. Ezért nagyobb teret akar magában az iskolában a jókedvnek, a képzeletnek, mert a leánylélek könnyebben veszi fel a hangulattal színezett gondolati tartalmakat. Mivel általános az a törekvés, hogy mindent, ami a női erőkből hasznosítható, az új társadalom szolgálatában állítsanak, és művelés tárgyává tegyenek, valószínű, hogy ennek a törekvésnek, amit Palm felvetett, lesz még folytatása. * Az elméleten kívül a másik kérdés az volna, hogyan áll a nők tényleges iskolázása a harmadik birodalomban. Iskolarendszerük kettősséggel birkózik : egyrészt lelki és technikai okokból női nevelést akarnak adni, másrészt a leányiskolák nagyrésze gazdasági, ipari,
