Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 9. szám - Belföldi lapszemle

Belföldi lapszemle 373 Lapok kitöltéséhez példák felsorakoztatásával kíván könnyítést nyújtani. A lipcsei egyetem lélektani szemináriumában szerzett tapasztalataiból közöl megnyilatkozásokat Jellemfelismerési gyakorlatok címen. — Hajdú István a magyarnyelvi órák számának emelése érdekében ír. Megállapítja, hogy a reform a nemzeti szellemű művelődés fokozatos kiépítésére törekszik, ennek a célnak elérésére a nemzeti tárgyak óraszámának lényeges emelése szükséges. — Tóth Tivadar az ifjúsági könyvtárak, de a tanári könyvtárak kiegészítése érdekében újabb jegyzék kiadását szorgalmazza. (Május—júniusi 9-—10. sz.) Pintér Jenő főigazgató Hibák a nevelésben és tanításban címen 50 súlyos pontot sorakoztat fel tanulságul gazdag tapasz­talatából. Amint olvassuk, szinte azt gondoljuk, hogy annyira természetes mindez, minek tehát emlegetni. Viszont, akik benne élünk az iskolában, tud­juk, hogy a legkisebb dolgot sem lehet elégszer figyelembe ajánlani, nem lehet elégszer emlegetni, hogy jól megjegyezzük, mennyire tudatosan éreznünk kell, milyennek kell lennünk. Hálásak vagyunk e tanácsokért. — Támedly Mihály főigazgató a német nyelvkészség fokozására három vezetőfonalat ajánl figye­lembe: a casus-, persona- és tempus-tengelyt. — Kari János : A szülőföld a mai földrajzoktatásban. — Masszi Ferenc Lesz-e új gimnázium? címen arról elmélkedik, életté tudnak-e válni a gimnázium rendelkezései. Három panaszt hall mindenfelé az új rendelkezések nyomán : szaporodnak a külsőségek, aggályos a tanulók felelősségteljes jellemzése, az osztályozás szigorú mértéke, a tantervi utasítások követelményeinek sok nehézsége van. Végül ehhez még kevés a bizalom, hogy már most véglegesen kialakult az újtípusú gimnázium. Gondos érvelés alapján úgy látja, hogy ha világosak előttünk az új szempon­tok, és kedvet érzünk az új célokkal járó terhek vállalására, akkor kialakul az új gimnázium és segítségükkel átjutunk a válságon. — Márkus Jenő a latin könyvnélküli tanításáról, Gauder Andor pedig arról ír, tanítsunk-e gótbetűs írást az iskolában, s végeredményben csatlakozik Horvay Róbertnek e köz­lönyben 1934-ben olvasható felfogásához, hogy elégedjünk meg azzal, ha a felső osztályokban ismertetjük meg a német nyomtatott betűt. — Vitéz Csömöry István a szemlélet iskolájáról, Dongó Orbán az igazgatóhelyettes és a segédkező tanár helyzetéről elmélkedik, s utóbbi fonáknak találja a helyzetet, ha a segédkező fiatal tanár mint igazgatóhelyettes tesz igazgatói intézkedést. Az igazgatóhelyettes — mondja —• legyen minden testületben rangban vagy korban legidősebb tag ; ha ehhez részünkről nem is tudnánk teljes mértékben hozzájárulni, mert hiszen az illető lehet nem arra való is, de bizonyos, hogy tekintélyben (munkájával, tehetségével szerzett tekintélyben) vezető egyéni­ségnek kell lennie. — Jámbor György az 1934 : XI. te. végrehajtásához szolgál jó tanácsokkal. Megállapítja, hogy kormányképviselő nélkül felekezeti iskolá­ban nem tartható érettségi, s hogy idővel az ő aláírása is szükséges lesz az érettségi bizonyítványon ; ideiglenes igazgatósággal sem bízható meg olyan tanár, kinek nincs tízévi szolgálata ; kétévi szolgálat után csak fegyelmivel bocsátható el tanár ; bölcseletet sem taníthat a hittantanár; a testnevelési tanárnak sem lehet 24-nél több órája ; végül kifogásolja, hogy a nem állami iskolákban egyes szünetek hosszabbak. Nem foglalkozunk ezekkel a kérdé­sekkel, bár lehetne némelyikhez egyházunk szempontjából hozzászólni. — Gazdag Forgács-rovat élénkíti a lapot: Budapestre, Gyakorlati pályára, Válogatás a tanulmányi versenyekre, Tanítsunk helyesen hangsúlyozva olvasni, Aki, amely, ami címen értékes kis életrevaló cikkek adnak gondol­kodásra anyagot nagyrészt a szerkesztő tollából. Maiival' Középiskola. (Áprilisi 4. sz.) Mészáros Gellért ír az olvasmány szerepéről a fogalmazástanításban. Hogy a stílusfejlesztő cél elérhető legyen, gondoskodni kell olyan olvasókönyvekről, melyek valóban mintaolvasmá­nyokat tartalmaznak, de a tanárságnak is átalakuláson kell átmennie, s nem­csak a IV. osztályban tudatos és tüzetes stíluselemzést folytatnia, hanem állandóan minden fokon. Hangos, kifejező olvasás és csukott könyv mellett való hallgatás legyen elvünk. A hangulatot az olvasmánymegbeszélő órák tanulsága adja meg, s a dolgozat félelmességét a diáriumba sűrűn íratott kis dolgozatok veszik majd el.

Next

/
Thumbnails
Contents