Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle 373 Lapok kitöltéséhez példák felsorakoztatásával kíván könnyítést nyújtani. A lipcsei egyetem lélektani szemináriumában szerzett tapasztalataiból közöl megnyilatkozásokat Jellemfelismerési gyakorlatok címen. — Hajdú István a magyarnyelvi órák számának emelése érdekében ír. Megállapítja, hogy a reform a nemzeti szellemű művelődés fokozatos kiépítésére törekszik, ennek a célnak elérésére a nemzeti tárgyak óraszámának lényeges emelése szükséges. — Tóth Tivadar az ifjúsági könyvtárak, de a tanári könyvtárak kiegészítése érdekében újabb jegyzék kiadását szorgalmazza. (Május—júniusi 9-—10. sz.) Pintér Jenő főigazgató Hibák a nevelésben és tanításban címen 50 súlyos pontot sorakoztat fel tanulságul gazdag tapasztalatából. Amint olvassuk, szinte azt gondoljuk, hogy annyira természetes mindez, minek tehát emlegetni. Viszont, akik benne élünk az iskolában, tudjuk, hogy a legkisebb dolgot sem lehet elégszer figyelembe ajánlani, nem lehet elégszer emlegetni, hogy jól megjegyezzük, mennyire tudatosan éreznünk kell, milyennek kell lennünk. Hálásak vagyunk e tanácsokért. — Támedly Mihály főigazgató a német nyelvkészség fokozására három vezetőfonalat ajánl figyelembe: a casus-, persona- és tempus-tengelyt. — Kari János : A szülőföld a mai földrajzoktatásban. — Masszi Ferenc Lesz-e új gimnázium? címen arról elmélkedik, életté tudnak-e válni a gimnázium rendelkezései. Három panaszt hall mindenfelé az új rendelkezések nyomán : szaporodnak a külsőségek, aggályos a tanulók felelősségteljes jellemzése, az osztályozás szigorú mértéke, a tantervi utasítások követelményeinek sok nehézsége van. Végül ehhez még kevés a bizalom, hogy már most véglegesen kialakult az újtípusú gimnázium. Gondos érvelés alapján úgy látja, hogy ha világosak előttünk az új szempontok, és kedvet érzünk az új célokkal járó terhek vállalására, akkor kialakul az új gimnázium és segítségükkel átjutunk a válságon. — Márkus Jenő a latin könyvnélküli tanításáról, Gauder Andor pedig arról ír, tanítsunk-e gótbetűs írást az iskolában, s végeredményben csatlakozik Horvay Róbertnek e közlönyben 1934-ben olvasható felfogásához, hogy elégedjünk meg azzal, ha a felső osztályokban ismertetjük meg a német nyomtatott betűt. — Vitéz Csömöry István a szemlélet iskolájáról, Dongó Orbán az igazgatóhelyettes és a segédkező tanár helyzetéről elmélkedik, s utóbbi fonáknak találja a helyzetet, ha a segédkező fiatal tanár mint igazgatóhelyettes tesz igazgatói intézkedést. Az igazgatóhelyettes — mondja —• legyen minden testületben rangban vagy korban legidősebb tag ; ha ehhez részünkről nem is tudnánk teljes mértékben hozzájárulni, mert hiszen az illető lehet nem arra való is, de bizonyos, hogy tekintélyben (munkájával, tehetségével szerzett tekintélyben) vezető egyéniségnek kell lennie. — Jámbor György az 1934 : XI. te. végrehajtásához szolgál jó tanácsokkal. Megállapítja, hogy kormányképviselő nélkül felekezeti iskolában nem tartható érettségi, s hogy idővel az ő aláírása is szükséges lesz az érettségi bizonyítványon ; ideiglenes igazgatósággal sem bízható meg olyan tanár, kinek nincs tízévi szolgálata ; kétévi szolgálat után csak fegyelmivel bocsátható el tanár ; bölcseletet sem taníthat a hittantanár; a testnevelési tanárnak sem lehet 24-nél több órája ; végül kifogásolja, hogy a nem állami iskolákban egyes szünetek hosszabbak. Nem foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, bár lehetne némelyikhez egyházunk szempontjából hozzászólni. — Gazdag Forgács-rovat élénkíti a lapot: Budapestre, Gyakorlati pályára, Válogatás a tanulmányi versenyekre, Tanítsunk helyesen hangsúlyozva olvasni, Aki, amely, ami címen értékes kis életrevaló cikkek adnak gondolkodásra anyagot nagyrészt a szerkesztő tollából. Maiival' Középiskola. (Áprilisi 4. sz.) Mészáros Gellért ír az olvasmány szerepéről a fogalmazástanításban. Hogy a stílusfejlesztő cél elérhető legyen, gondoskodni kell olyan olvasókönyvekről, melyek valóban mintaolvasmányokat tartalmaznak, de a tanárságnak is átalakuláson kell átmennie, s nemcsak a IV. osztályban tudatos és tüzetes stíluselemzést folytatnia, hanem állandóan minden fokon. Hangos, kifejező olvasás és csukott könyv mellett való hallgatás legyen elvünk. A hangulatot az olvasmánymegbeszélő órák tanulsága adja meg, s a dolgozat félelmességét a diáriumba sűrűn íratott kis dolgozatok veszik majd el.
