Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 9. szám - Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopédia

Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopedia

333

tizmusával szemben kiemeli, hogy Apáczai „amíg általában *az ember«, addig határozott és öntudatos formában a magyar ember« neveltetésén fáradozik“.3

Eltekintve a reformáció korabeli és a hazai törekvésektől, az encyklopédikus áttörések mélyen belenyúlnak a kultúra régi történetébe. Nagy érdeme Hildegard Städtke-nek, hogy rámutatott a kérdésnek a pedagógia problémájával való mély összefüggésére.4 A tantervnek az egész kultúranyagot össze kell tömörítenie, s mivel „vita brevis ars longa“ nagyon fontos probléma : hogyan lehet a növekvő kultúranyagot a rövid életben elsajátítani? Ebben a megvilágításban az encyklopédikus műveltségnek és a jól megépített tanítási tervnek az alapjai teljesen azonosulnak.

Tény, hogy az összefoglalási kísérleteket már a görög szellemi életből kell gyökereztetni. Az eyxúxXtsí raiSsía görög eszmény volt. A műveltség elemei már a Homcros előtti teológiában benne rejtőznek, a tudományos és filozófiai műveltség alapjai pedig már Pythagoras, Platon, Aristoteles műveiben vannak lerakva. A hét szabad művészetet már az alexandriai korban állapitják meg.

Encyklopédikus műveltségről Rómában is csak a hellenizmus befogadása után lehet szó. Az általános műveltség mindig eszmény, de célja időnként változik. Cicero idejében a szónoki képesség az ideál. A tudományok első összefoglalója Terentius Varró : Libri XI. disciplinarum c. művében; Terentiustól vezetnek a szálak Cornelius CeZsushoz,5 6 ki művében a szónoklatot, erkölcsöt, jogot hadászatot gazdaságtant és orvostudományt számította az általános műveltséghez, valamint Pliniusho?A és Apuleiushoz.

A középkorban a keresztyén műveltség kapcsolatban marad az ókori műveltséggel: Martianus Capella (450) De nuptiis Philologiae et Mercurii címen hirdeti a hét szabad művészetet. Boétius Cassiodorus (480—-520), habár a teológia alapépítményévé akarja tenni a világi tudományt, mégis nagy érdemet szerzett azzal, hogy bekapcsolta azt a klerikusok tanulásába. Az ő munkáját folytatja Sevillai Izidor: Etymologia-jában, s e tradíciót ápolják Beda Venerabilis és Bhabanus Maurus „praeceptor Germaniae“ a IX. században.

A szkolasztika jellemző törekvése, hogy a műveltség nem homogén elemeit akarja egységbe olvasztani Bernardhus Sylvestris : De mundi universitate. Filozófiai irányítást ad Raduiphus Ardens Speculum universale-jában. Teológiai alapot nyújt az általános

3 Id. m. 59.

4 Dr. Hildegard Städtke : Die Entwicklung des encykopädischen Bildungsgedankes und die Pansofie des J. A. Comenius. Leipzig, 1930.

6 Cornelius Celsus Tiberius korában élt. Az egyetlen orvosi munka az övé, mely a római birodalom virágkorából ránk maradt.

6 Pliniustól csak egy munka maradt ránk, a híres Naturális históriáé libri XXXVII., melyet ő 77-ben Titus császárnak ajánlott. A művet maga Plinius encylopaediának nevezi, melynek tartalmát több mint kétezer kötetből merítette.