Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopédia
330 Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopédia nemrégen elhúnyt Nagy Lászlót, akik más-más formában, de mégis európai közösségbe kapcsolódó Magyarországot tudtak a magyar éjtszakába kivetíteni. Van a francia nyelvben egy izgatóan jellemző kifejezés : „La salle des pas perdus.“ Az elvesztegetett lépések termének nevezi a francia a várótermet. Kísért a gondolat, hogy a magyar szellemtörténet is ilyen „salle des pas perdus“, melyben végtelen, hiábavaló energiafogyasztással lobognak el, roppannak össze a cselekvésre elhívott magyar géniuszok. Nagy László egy termékeny átfogó élet alkonyán hitte, hogy „az ezeréves álomkép kezd megvalósulni...“ Jól tudjuk, hogy ez az álom nem következett be, hogy az elvesztegetett lépések korszaka megint fenyeget, és ez sodor minket ellenállhatatlan erővel Apáczai törékeny alakja és lángoló szelleme felé. A Bárczaság Apáca nevű községében született Cseri János. Gyermekkora legendákba árnyallik. Az a szájhagyomány, hogy az árva fiú eltévedt, éneklő székely diákokra bukkant, velük együtt nótázott, és hogy végül ezek a diákok vitték őt a kolozsvári Kollégiumba, ha hitelt nem is érdemel, de jellemzően van kitalálva. „Alkonyatok és délibábok meglepték százszor is a lelkét“ -—- ezt a gyermek Apáczairól is könnyen el tudjuk képzelni, ha látjuk, hogy már az ifjúkor küszöbén, komoly tudásvágytól sarkalva a szó igazi értelmében enciklopédikus tudásra tesz szert. Nemcsak tanul, de éles kritikai képességgel figyeli a tanítás módszerét, mely Porcsalmi András tanításától eltekintve nem hoz neki sok lelki kielégülést, s 1648-ban, hogy magasabb becsvágyát kielégítse, a híres gyulafehérvári főiskolába ment.1 Ebben a Bethlen Gábor alapította intézetben híres profeszszorok, európai hírű tudósok tanítanak, akik észreveszik és támogatják a fiatal Apáczai nagy buzgalmát. Bisterfeld Henrik és Árkosi Benedek professzorok anyagilag is és erkölcsileg is segítik a kiváló diákot, s míg ők tudományos munkájában irányítják, Géléi István erdélyi református püspök anyagi költséget szerez neki, hogy belga és holland egyetemekre juttassa. Huszonhárom éves korában külföldre megy Apáczai (Franekera, Leyden, Utrecht, Harderwyk), s míg egyrészt az akkori idők tudományos irányaiban tájékozódva ismereteit gyarapítja, rendszerbe foglalja, másrészt tudatossá válik benne a már otthon érzett feladat: mit kellene tennie a magyar tudományos élet és kultúra megteremtésére. Külföldi tapasztalatai folytán csak egy feleletet talál a kérdésre : magyar nyelvű könyveket kell szerkeszteni. Ez a gondolat nem hagyja nyugodni. Miután a harderwyki egyetemen tartott nyilvános teológiai vitatkozás alapján a hittudomány doktorává avatják, mindig jobban és jobban elmélyül filozófiai, nyelvészeti, irodalmi, matematikai, természettudományi tanulmányaiban. Ars artium címen írt jegyzeteit bővítgeti, új adatokkal egéx,,Az intézetet Bethlen Gábor fejedelem az 1622-ik évi május hó 1-én Kolozsvárt tartott országgyűlés határozata folytán fektette széles alapra s tudós emberekkel és professorokkal annak módja szerint megrakta“ — mondja az intézetről Bethlen Miklós : önéletrajzában.
