Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 287 erkölcsi megbélyegzést csinálni. Később a kis diákból valóban szorgalmas, jó tanuló fejlődött ki. 1914-ben ment nyugdíjba. A kiérdemelt pihenés helyett azonban még többet dolgozott, most már nem az iskolában, nem katedrában, hanem odahaza. 1916-ban tragikus csapás érte családi életét. Ez az év fájó emlékek sorozatát jelentheti mindnyájunk számára, de ahogy Theisz Gyulát sújtotta, kell, hogy minden jobbérzésű ember lelkét a meghatódottság szomorú érzése vegye hatalmába. Csak egy családtagtól való végleges búcsúzás is lever bennünket, Theisz Gyuláléknál pedig a nagy kaszás egyetlen lendülettel egész sort vágott ki a család köréből. Az 1916. év rövid néhány hónapjának ideje alatt hat haláleset, egy családban : Zoltán, Jenő fia, felesége, Jenő özvegye, édesanyja és egyetlen élő testvére. .. Ennek elviselésére mély hitre s nagy lelkierőre volt szüksége. Jenő fiának két árvája Eugenia és Klári is a nagyapa nevelése alá került. E bánatot keltő szomorúság mellől térjünk vissza Theisz Gyula munkásságának útjára. Egymásután jelentek meg műfordításai : Barante : Jeanne D’Arce ; La Chanson de Roland : Petit de Julleville ; Lessing : Minna von Barnhehn ; Schiller : Wilhelm Teli ; Schiller : III. Napóleon stb. Nagyobb értekezései : A nyelvtanítás reformjához. (Tanár Egyesületi Közlöny, 1877.) Középiskoláink reformja (Nemzet, 1892). Az idegen nyelvtanítás módszere (Magyar Pedagógia, 1892). Modern nyelvi szakosztály szükségessége (Tanár Egyesületi Közlöny, 1914.). Középiskoláink reformja IT. (Tanár Egvesületi Közlöny, 1914). A reáliskolák védelme (Pesti Napló, 1914), stb.* Társadalmi működéseként megemlítjük, hogy ő alapította meg a Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Egyesületet 1911. évben. Hosszú ideig, mint elnök, önzetlen szeretettel vezette ennek ügyeit, amikor megvált a vezetéstől, díszelnöknek választották meg. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek is több évtizeden át volt az elnöke, 1935. évben ötven esztendei egyesületi fáradhatatlanságának elismeréseként tiszteleti tagnak választották meg. Ő indította ineg és szerkesztette Matskássy József társaságában a Francia és Német Könvvtár-t is. Ennyi munka láttára, bizonyos, hogy Theisz Gyulában keményerejű mester dőlt ki a magyar tanárok nagy testületéből. Értelmének, bölcseségének nagyságával szociális és humánus érzése vetélkedett. Öreg nyugdíjas korában is szívesen adott útbaigazítást: elméleti és gyakorlati dolgokban az őt felkereső egyetemi hallgatóknak, illetve fiatal tanároknak. A magyar katonai reáliskolák egyetemesen elfogadták tankönyveit, ma is az ő ú. n. „direkt“ módszere szerint tanítják francia és német nyelvre jövendő tisztjeinket. Halála előtti hónapokban a romániai kultuszminiszter azzal a kéréssel küldött hozzá egy bukaresti egyetemi tanári, hogy engedélyt kérjenek tankönyveinek bevezetésére — a román középiskolák számára. Bizonyos kikötésekkel, hogy a magyar hazafiságot abban soha sem teszik kritika tárgyává, hozzá is járult. * Még az 1938. év nyarát is fenyőházai (Liptó m.) villájában töltötte, ahol mindig szeretett tartózkodni. Sokat zaklatták és zavarták közigazgatási és adózási követelésekkel a csehek. Sokszor tűrhetetlennek tartotta, s mindig azzal vigasztalta magát, hogy nem sokáig kell ezeket a bosszantásokat tűrnie. Az Isten által egységesnek teremtett magyar haza újból kiterjeszti áldó kezét a régi határokra ! * * * Dr. Theisz Gyula Isten akaratában való megnyugvással követte Istennek hívó szavát, követi övéit, akiket olyan nagyon szeretett. A magyar tudományos világ benne a francia nyelvoktatás úttörőjét fogja tisztelni még hosszú ideig. A pestszentlőrinci ev. temetőben temették el 1939 április 13-án, őszinte és nagy részvét mellett. A Magyar Országos Tanár Egyesület, az Iglói Diák
