Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Stibrányi Gyula: Az új középiskolai tanterv revíziója
22 Stibrángi Gyula: Az új középiskolai tanterv revíziója. el a kielégítő megoldáshoz. Mindamellett a már rég óhajtott nyugalmi idő elérése szempontjából az új tanterv érvényességét hosszabb időre megrögzíteni kívánja. Legyen szabad e helyen álláspontomat kifejtenem, és a dolgok historikumával igazolnom. Az 1883. évi Trefort-féle törvényen felépített tanterv igazi békebeli alapos munka volt, amely kisebb módosításokkal 40 évig fennállott, és egyes rendelkezéseinek szabatosságában még ma is jobb az új elgondolásnál. Ebből a régi középiskolából került ki az a középosztály, amelyik soha nem lankadó hazaszeretettel végigközdötte a világháborút, és amelyik hazájáért a legnagyobb anyagi és véráldozatot hozta. De ugyancsak ez a Trefort-féle iskolát járt nemzedék mentette át most a gyermekeit, akiknek a cseh iskolákban még magyarul írni, olvasni és beszélni sem volt szabad, a nemzeti hitével a magyar jövő számára. Ezt a középiskolát a nemzetietlenség gyanújával illetni nem lehet, mert kiállotta a legnagyobb tűzpróbát, amit valaha iskola kiállott. Hogy milyen küzdelmet vívott a nemzeti eszméért, annak tanúi és részesei voltunk mindazok, akik felvidéki iskolákban jártunk és ott kezdtük pályánkat. Az utána következő 1924-es Klebelsberg-féle törvény jelszava neonacionalizmus. Tanterve a természetes fejlődés útját követte, amikor a modern élet követelményeinek megfelelően a modern nyelvek tanítását vezette be. Tananyagbeosztásával azonban nem követte a kimondott jelszót, mert éppen a legnacionálisabb tárgynak, a magyar történetnek három évi beosztását szállította le kettőre. Klebelsberg halála után megindul a kísérletezések és egyéni elgondolások korszaka. Karafiáth minisztersége alatt bekerült a tantervbe új tantárgyként a gyorsírás, túlzott követelmények felállításával. Most az új tantervben a gyorsírás ügye megfelelő megoldást kapott, bár itt is a tömegtanítás eredményessége szempontjából célszerűbb lett volna visszatérni a Nagy Sándor által hangoztatott alapelvre, amelyet kezdetben maga Radnai is, az egységes gyorsírás megszerkesztője, elfogadott : a teljes kiírásra az alapfokon. Nemzetvédelmi okok szükségessé tették a testgyakorlási órák számának felemelését heti három órára. Az új tanterv a testgyakorlás óráit heti 4 órára emeli fel, és ezzel megbontja az elméleti tárgyak óraszámának, tanításának, valamint a tantestületek szakarányának egyensúlyát. A növendékeknek ez a túlzott testi megdolgoztatása a pihent testi szervezetet kívánó elméleti oktatás előtt és közben, olyan fáradsággal jár, amely már a többi tantárgy rovására esik. Ezt a rendtartás 74. §-a is elismeri, amikor az órarend összeállításánál úgy rendelkezik, hogy az írásbeli dolgozat elkészítésére kitűzött órát testgyakorlási óra közvetlenül nem előzheti meg. Az egyéni sportkövetelményeket át lehet tenni a sportdél
