Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Dr. Mohr Győző: A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában
Dr. Mohr Győző: A szóképek tanítása a középiskola IV. osztályában. 261 Tóth István: Szíve égő kalian... égő katlan = forró (a víznek felszíne gyöngyözik), (haragos) szíve == forró (felhevült, Verejték gyöngyözik), szíve = égő katlan. Hollós István : sáska had, renyhe nép — nem dolgozik, csak eszik, sáska had — nem dolgozik, csak eszik, sáska had = renyhe nép, barna éjfél szeme pillantása, (barna) éjfél ■— sötét a = c harag(os) ■— sötét b = c barna éjfél = haragos a = b. * Az irálytanokban felsorolt szóképek meghatározása alapjában még Aristotelestől ered a Krisztus előtti negyedik századból. Világhíres Poétikájának XXI. fejezetében : A közhasználatú és különleges kifejezések címe alatt így szól a metaforáról: „A metafora valamely másértelmű szónak az átvitele vagy a nemről a fajra, vagy a fajról a nemre, vagy egy fajról a másikra, vagy analógia alapján az arányos viszonytagok felcserélése alapján. Nemről fajra való átvitelnek nevezem például ezt a kifejezést: Itt áll a hajóm. A hajó behorgonyozása egy faja az állásnak. A fajról a nemre való átvitel a következő kifejezésben van : Odysseus ezer nagy tettet vitt végbe. Ezer a sokaságnak egy faja és a költő a sok helyett használja. Fajról-fajra való átvitel például: Érccel merte ki az életét és Elmetszette a merev érccel.“ Analógiának nevezi az ilyen viszonyt: Dionysos-ivócsésze és Ares-pajzs, ezek így cserélhetők fel: Dionysos pajzsa és Ares ivócsészéje. Néha nem találunk megfelelő nevet a megfelelő aránytagra, mégis alkalmazható az analógiái metafora (átvitel), például a mag kiszórását vetésnek nevezzük, de a nap sugarainak a szétszórására nincs sajátlagos kifejezés, de úgy viszonyúk a naphoz, mint a vetés a maghoz (ide a vető kívánkozik, mint a vetés oka, miként a sugárzáshoz a nap), innen ered tehát az a költői kifejezés : „Veti az istenadta sugarat!“ A szóképek boncolása folyamán Aristoteles gondolatmenetének befejező szakaszába kapcsolódtam bele, és arra a megállapításra jutottam, hogy ahol e nagy Stagirita a szóképek magyarázatában megakad, mert nem talál megfelelő nevet az aránytagra: az az ismeretelmélet egyik alapelve útján megfejthető. Sőt fejlettebb ismeretelméletünk alapján ez az eljárás minden szóképre kiterjeszthető. A szóképek megmagyarázásánál a legegyszerűbb lelkimüvelet után kell kutatnunk, különben ellenkezésbe jutunk a szókép ren
