Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 6. szám - Dr. Boross István: Irodalomtanításunk margójára

Ur. Boross Islvái : Irodalomtanításunk margójára. 253 kos amorális tényező, a detektív egyenlő értékű ellenfél, aki sok küzdés után végül is diadalmaskodik, de nem az erkölcsi törvény parancsoló szükségessége folytán, hanem a detektívregény happy end sémájának következetességénél fogva. Van ennek a divatos, sekélyességében is találékony műfajnak bensőbb kapcsolata is a modern irodalommal. Hankiss János azt állítja róla, hogy reakció akar lenni a naturalizmus irodalmának erő­szakolt unalma, vérszegény epikai magva, mesterkélt hétköznapias­­sága ellen. Igen sok detektívregény rendelkezik olyan sajátos értékkel, mely akármely irodalmi színvonalú regény népszerűségének is hasz­nára lenne. A technikai forrongást sejtelmes háttér teszi élessé, a mindennapi közhelyeket romantikusra mázolja, s a nagyvárosi for­galomba egy kis középkori színt lop, s nincs kizárva, hogy éppen ezáltal egy új irodalmi romanticizmusnak lesz alapjává. A mai irodalom egyik legmarkánsabb jelensége az : őszinteség, mely létrehozta az önéletrajzi regények sorozatát. Sommerset Maugham : Örök szolgaság, Alja Raehmanova : Önéletrajza, Szabó Dezső : Elsodort falu, Segítség. A riport lép ugyan fel olykor az irodalmi esszé igényei­vel, s egész sora jelenik meg a visszaemlékezéseknek, a látott és hallott dolgok leírásának. A dilettántizmus rászabadult az irodalomra. A há­ború után ilyen élményanyag világsikert is biztosított szerzőjének (Remarque : Nyugaton a helyzet. .. és Markovics R. : Szibériai gar­­nizon, Aranyvonat). A XX. század uralkodó műfaja kétségtelenül a regény, ami most éli fénykorát, s betört a tudomány területére is : meghódította a történeti életrajzot — elsősorban. Vannak aztán regényes formában írt irodalom történetünk (Benedek M. : Délsziget, Dóczi J. : Arany J.), Juhász Vilmos megalkotja a regényes földrajzot, míg a biológia terén Wells és Huxley jár ilyen példával legelői. Jose Ortegon y Gasset szerint azért történt mindez, mert a regény fiatalon kiélte magát, a regénytárgy kimerült és a mai olvasót nem érdeklik a puszta történések. Nem a tartalom érdekli főképpen, hanem azt kívánják az írótól, hogy a legaprólékosabban vezesse körül az olvasót : a forma és szerkezet átalakulását idézte elő ez a kívánság (Proust, Joyce, Th. Mann : Zaberberg). Csodálatos, de mégis akkor születnek meg a nagy regényciklusok : A. Huxley, J. Galsworthy : Forsythe Saga, s a nagy társadalmi regények : Reymont: Parasztok, Blasco lbanéz, Gorkij, Strindberg, Anderson Nexö (Noé bárkája, egy bérház életének keresztmetszete), Pontopiddan (a dán lelkészek élete), Knut Hamsun (Éhség), Grazia Deledda (a szárdiniai népélet), Ivan Vasor (a bolgár társadalom rajza), Herczeg, Csathó, Ránf/y M., Babits: (Halálfiai), Szabó M. Kaffka M., Újjászületik a tört. regény, Sigrid Undsed : Lawrans- és Ardun-család története, Gulácsy : Pax vobis, Tormay C.: Ősi küldött... Mindig az ember volt az igazi író problémája, mégis az újjá­­teremtés könnyebb feladatnak bizonyult, mint az utánateremtés. Mikor adatszerű hagyományok tömegéből kell egy életet kiásni (tört. életrajz)

Next

/
Thumbnails
Contents