Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek

238

Egyházi és iskolai hírek.

Aggódva gondol azokra az időkre —• szerencsére nem következtek e! —, amikor elhal a dal ajakán.

Családi költeményeiben igaz, meleg érzés lüktet. Feleségéhez végtelenül gyengéd verseket ír hangsúlyozva a házastársi szeretet igazi értékét. Hitvesének 1923-ban bekövetkezett halála után Vérző szívvel ciklust ír emlékére a 84 éves költő. Ezek a versek méltó párjai Tompa Mihály feleségéhez írt Uiclsó versei-nek, s az agg költő teljes szellemi frisseségéről tanúskodnak. A kedvéskedő, tréfásabb hang is csaiádi költészetében csendül fel leggyakrabban, mikor gyermekeiről ír, nagyapaságról, dédapaságról ábrándozik, vagy annak beteljesültét énekli meg.

A nagyobb család, az iskola is gyakran megihleti. Láthatólag jól érezte magát az ifjúság körében. Jellemző minden tanárra és minden tanítványra az a költeménye, melyben arról ír, hogy tanítványaink, ha szeretnek is bennünket, az elválás utáni években gyakran elfordítják fejüket a találkozáskor ; viszont később örömmel jönnek felénk :

Ki elkerül, vagy meg sem ismer.

Léptét mosolygva követem.

Boldog vagy, látom, hála Isten,

Fájó seb nincs még szíveden.

Az üdvözlőre résztvevőén Tekint szemem, míg elhalad;

Szegény, megsebzett már az élet,

Felismered barátidat.

Költői működése arra a félszázadra esik, amikor nemzetünk életében észrevehető volt a fejlődés, veszélyektől nem kellett tartanunk, s a technikai haladás, az anyagi gyarapodás elkápráztatta a szemeket. Ez magyarázza meg Torkos László hazafias költészetének alaphangját is. Örömmel zengi, hogy „hódít alant s fent a hon drága nyelve. . . hű terjesztői sajtó, iskola. . . magyar szív, szellem, mint tűzárja terjed... dübörögnek a vonatok... szomszéddá lett Nyugat és Kelet. .. gőz, villám dörgi a jelszót: előre. Nem tesped a haza !“ Egészen máskép és sokkal nagyobb erővel szólal meg hazafias költészete a háború alatt és az utána reánkszakadt gyász idejében. Addigi csendesebb, mérsékeltebb hangját, mindig gondos formáit, kiegyensúlyozott eszmevilágát erő, felindulás, a megszokott formákat áttörő érzelmi tartalom váltja fel.

Még sírom szélén is az égi halaimat csengve kérem,

Csak addig, csak addig ne hívjon magához,

Egy új kor hajnalát, pacsirta új dalát,

Míg meg nem érem.

Ne döntsön sírba a fájó tudat Kimúlni megtört reménnyel;

Egy sugarat, csak egy sugarat,

Mielőtt elnyel az éjjel.

A jó Isten végtelen kegyelme megengedte neki, hogy megérhette ennek a sugárnak a fellobbanását, s a nemzeti ünnepen már a második sugárnak a fénye esett lehúnyt szemére.

Beszélhetnénk még finom természeti képeiről, enyhén gúnyos vagy tréfásan túlzó szatíráiról, találó szimbólumairól, költeményeinek kerekdedségéről és arányosságáról, amelyen felismerhető a poéta doctus gondossága. Általában kitűnő formaérzékkel és pompás verstechnikával volt megáldva. Ügyesen választotta meg a versformát, a versszakok szerkezetét, gondosan ügyelt a változatosságra, a sorok lejtésére. Nyelve mindig tiszta, választékos és sokszor erőt kifejező. Ha mindezeknek bővebb részletezését és apróbb elbeszélő költeményeinek elemzését mellőzzük is, nem hagyhatjuk szó nélkül Hatvani című nagy humoros eposzát. Az Akadémia pályázatán egy másik művel együtt a legjobbnak találták s dicséretben részesítették. Az Arany