Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 225 olvasás nyitott könyv mellett történik. A szöveg magyarázata és megértése után is szükséges az egyszeri fordíttatás. Ez nemcsak a megértés biztosságának legjobb ellenőrzője, hanem elmenevelő munka is, és általa a tanuló anyanyelvének kifejezőfonnáit is gazdagítja. Az olvasmány feldolgozása a tanulók nyelvi tudásához mért egyszerű kérdések és feleletek alakjában történik. Tanulságos példán mutatja meg, hogy lírai költeményt is lehet beszédgyakorlat tárgyává tenni a nélkül, hogy szépségéből és hangulatából veszítene. Sőt 1 •—- A munkáltató oktatás elvének túlzott alkalmazása az olvasmánytárgyalással kapcsolatban felesleges megterhelésre vezet. A költemény szövegrész megtanultatása csak a kellő megértés és feldolgozás után kerülhet sorra. Az olvasmányi rész bevésése a legegyszerűbb módon úgy történik, hogy összefoglalásképpen a szöveg kifejezéseinek felhasználásával rövid kérdéseket és feleleteket szerkesztünk és íratunk a táblára és füzetbe. Tanítsunk-e irodalmat a felső osztályokban? Ott, ahol van rá idő, vagyis elegendő óraszám áll rendelkezésre, be lehet mutatni az irodalom fejlődését megfelelő szemelvényeken. A hangsúly azonban a szemelvényen (a művön) és ne az életrajzon legyen. Meg kell akadályoznunk a közkeletű, gyakorlati szókincs feledésbemerülését. Megfelelő olvasmánykiválasztással és minden adódó alkalom felhasználásával fokozott mértékben kell gondoskodnunk a felső osztályokban a gyakorlati szókincs ébrentartásáról és gyakorlásáról. „Társalgásaink közben tartsuk meg mindig a való élettel való kapcsolatot. . Majiyar Középiskola. 1939, 1. sz. Dr. Zibolen Endre : „Társadalom, kultúra, nevelés.“ Korunk hatalmas világnézeti harcai a társadalom birtokállományában lévő kultúrjavak értékelésében is visszatükröződnek. Az élethivatásokhoz kötött kultúrjavak, és az úgynevezett örökértékek rangsorának megítélésében állandó hullámzást észlelhetünk. Egyedül a keresztyénség áll világosan és határozottan az eszményi kultúrértékek mellett. A nevelés legszorosabb kapcsolatban áll a társadalmaknak azzal a zavaros állásfoglalásával, melyet az értékek rangsorával szemben elfoglalnak. Kérdés, vájjon e zavar mennyiben befolyásolja az iskolát? A hatás nem minden iskolában mutatkozik egyformán. A legnehezebb helyzetben a gimnázium van, mert nevelésének célja „nem az, amit köznyelven gyakorlatinak szokás nevezni“, hanem „inkább a világnézet kialakítása. Olyan lelkületre való nevelés, amely életvitelében és tevékenységében az eszményi értékek erkölcsi parancsait követi. A gimnázium tehát a társadalomnak az örök értékekkel szemben való állásfoglalását tükrözi vissza.“ Éppen azért nehéz a gimnázium helyzete, mert a társadalomnak az örök értékekkel szemben elfoglalt állásfoglalása nem egységes. „A társadalom azzal is megnehezíti és megzavarja az iskola nevelési munkáját, hogy megbolygatja azt a természetes környezeti rendet, amely között a gyermek rendszerint fejlődött.“ A gazdasági helyzet és társadalmi szokás miatt egyre korábban és egyre gyakrabban emelik ki a gyermeket a természetes családi környezetből. (Étkeztetés, nyaraltatás, cserkészet, ki- « rándulás, sport stb.) A gyermek életében a családi élet egysége és szilárdsága helyébe sokirányú, egységre egyelőre nem hozott törekvések lépnek. A közösségi gondolat ma még kiforratlan állapotában is hozzájárul, hogy az iskola veszít tekintélyéből és nevelői értékéből, megváltoztatja a család és iskola viszonyát, kapcsolatát. Üjabb nevelői intézmények párhuzamba állításával rontja és befolyásolja az iskolai nevelésbe vetett bizalmat. (Egyesületek, balillák, Hitlerjugend stb.) A közösségi gondolat erős befolyása az iskolára magában a nevelésben is új tájékozódásra késztet. Kereskedelmi Szakoktatás. 1938—-39, 7. sz. Dr. vitéz Kelemen Ferenc ! „A berlini szakoktatási kongresszusok útmutatásai.“ — „A szakoktatás kérdése nem mellékes dolog, ...hanem általános szívügye mindazoknak a nemzeteknek, melyek arra törekednek, hogy munka-problémáikat saját erejükből megoldják, és közgazdasági virágzást érjenek el“ — monta Rust miniszter megnyitó beszédében. A megvitatásra előzetesen kitűzött kérdések 3
