Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 5. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 222 telni, hogy magyar irodalmi ismereteit necsak az iskolai olvasmányokra korlátozza, hanem hogy legyen olvasókedve, irodalmi érdeklődése, igénye és annyi ízlése, hogy olvasmányai kijelölésében elfogadja és kövesse tanára irányítását. Az olvasmányanyagnak pedig föl kell ölelnie napjaink irodalmának legkiválóbb termékeit, mert csak akkor ad hű keresztmetszetet az irodalomnak, mint élő szervezetnek működéséről. Ne feledjük el, hogy nem irodalomtörténet, hanem irodalomismeret tanításunk célja. Visszapillantva mégegyszer fejtegetésünk gondolatmenetére, megállapíthatjuk, hogy az új tantervben kijelölt olvasmányanyag az Utasítások útmutatása alapján tárgyalva, nemcsak több irodalomismeret szerzésére nyújt módot a tanulóknak, hanem az irodalom szellemének titkait is jobban feltárja előttük, s az irodalmi alkotások nevelő, lélekformáló hatását is inkább biztosítja, mint a régibb, inkább elméleti ismeretek szerzésére törekvő tanításmód. Az új célkitűzésen nemcsak Diltheynek, a szellemtörténeti irány megalapítójának és magyar tanítványainak hatását ismerjük meg, hanem annak a mindinkább erősödő nemzeti felfogásnak a követelményét is, amely a magyar népi és nemzeti szellem legsajátabb alkotásának, az irodalomnak minél mélyrehatóbb érvényesítését kívánja a magyar érzés, a magyar ízlés, a magyar életfelfogás, a magyar életszemlélet kialakításában. Kétségtelenül sok új feladatot és munkát ró az új módszer kiformálása és a tanításban való kipróbálása reánk, tanárokra ; de van-e magyar tanár, aki a cél érdekében ne vállalná szívesen ezt a munkatöbbletet? Sopron. Dr. Ruhmann Jenő. MEGJEGYZÉSEK. Cserediáknk. A világháború előtti korból még sokan emlékszünk rá, mi volt, és mennyire hasznos volt a cserediák (cseregyermek) intézmény. Azt hiszem, hogy a felvidéki németségnek a magyarság iránti szeretetét és a magyarsághoz való ragaszkodását, melyről a legutóbbi események alkalmával volt (és ma is van) módunk meggyőződni, nagy mértékben fejlesztették a Szepességre küldött és az onnan lejött cserediákok. A trianoni diktátum szétdarabolta hazánkat, és nemcsak a magyarérzelmű nemzetiségeket, hanem a magyarság jórészét is idegen, ellenséges uralom alá juttatta, ahol bűn voit magyarnak lenni, de még nagyobb bűn volt arra gondolni is, hogy valaki Magyarországon taníttassa gyermekét. Akiknek sikerült is (rokonság, anyagi helyzet révén) itt tanulniok, azokat annyira üldözték, hogy kénytelenek voltak a csonka hazában maradni, elhelyezkedni, vagy állás nélkül várni az idők jobbrafordulását, mert a megszállt területek urai a magyar iskolák bizonyítványait nem voltak hajlandók elismerni.