Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 5. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 222 telni, hogy magyar irodalmi ismereteit necsak az iskolai olvasmá­nyokra korlátozza, hanem hogy legyen olvasókedve, irodalmi érdek­lődése, igénye és annyi ízlése, hogy olvasmányai kijelölésében el­fogadja és kövesse tanára irányítását. Az olvasmányanyagnak pedig föl kell ölelnie napjaink irodalmának legkiválóbb termékeit, mert csak akkor ad hű keresztmetszetet az irodalomnak, mint élő szer­vezetnek működéséről. Ne feledjük el, hogy nem irodalomtörténet, hanem irodalomismeret tanításunk célja. Visszapillantva mégegyszer fejtegetésünk gondolatmenetére, megállapíthatjuk, hogy az új tantervben kijelölt olvasmányanyag az Utasítások útmutatása alapján tárgyalva, nemcsak több irodalom­ismeret szerzésére nyújt módot a tanulóknak, hanem az irodalom szellemének titkait is jobban feltárja előttük, s az irodalmi alkotások nevelő, lélekformáló hatását is inkább biztosítja, mint a régibb, inkább elméleti ismeretek szerzésére törekvő tanításmód. Az új célkitűzésen nemcsak Diltheynek, a szellemtörténeti irány meg­alapítójának és magyar tanítványainak hatását ismerjük meg, hanem annak a mindinkább erősödő nemzeti felfogásnak a követel­ményét is, amely a magyar népi és nemzeti szellem legsajátabb alkotásának, az irodalomnak minél mélyrehatóbb érvényesítését kívánja a magyar érzés, a magyar ízlés, a magyar életfelfogás, a magyar életszemlélet kialakításában. Kétségtelenül sok új feladatot és munkát ró az új módszer kiformálása és a tanításban való ki­próbálása reánk, tanárokra ; de van-e magyar tanár, aki a cél érde­kében ne vállalná szívesen ezt a munkatöbbletet? Sopron. Dr. Ruhmann Jenő. MEGJEGYZÉSEK. Cserediáknk. A világháború előtti korból még sokan emlékszünk rá, mi volt, és mennyire hasznos volt a cserediák (cseregyermek) intézmény. Azt hiszem, hogy a felvidéki németségnek a magyarság iránti szeretetét és a magyar­sághoz való ragaszkodását, melyről a legutóbbi események alkalmával volt (és ma is van) módunk meggyőződni, nagy mértékben fejlesztették a Sze­­pességre küldött és az onnan lejött cserediákok. A trianoni diktátum szét­darabolta hazánkat, és nemcsak a magyarérzelmű nemzetiségeket, hanem a magyarság jórészét is idegen, ellenséges uralom alá juttatta, ahol bűn voit magyarnak lenni, de még nagyobb bűn volt arra gondolni is, hogy valaki Magyarországon taníttassa gyermekét. Akiknek sikerült is (rokonság, anyagi helyzet révén) itt tanulniok, azokat annyira üldözték, hogy kénytelenek voltak a csonka hazában maradni, elhelyezkedni, vagy állás nélkül várni az idők jobbrafordulását, mert a megszállt területek urai a magyar iskolák bizonyítványait nem voltak hajlandók elismerni.

Next

/
Thumbnails
Contents