Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 5. szám - Dr. Ruhmann Jenő: Az olvasmány felhasználása a magyar irodalomismeret tanításában

Ur. Ruhmarui Jenő: Ar olvasmány felhasználása az írod. tanításában. 21 í>

nagyon helyesen azzal a kívánalommal, hogy ne a mese, vagy monda hiteles szövege, hanem élvezhető formája legyen irányadó. Jól emlékszünk rá, hogy még nem is olyan régen igen elterjedt tankönyveink is szinte aggodalmas pontossággal ragaszkodtak pl. a Hartviglegenda szövegéhez, s élvezetes olvasmány helyett meglehetősen döcögős, nehézkes stílusú fordítást közöltek, amelynek minden során megérzett, hogy középkori latin szövegnek hű és pontos átültetése. A népmeséken és mondákon kívül magyar tájakhoz, falusi és városi foglalkozásokhoz kötött kisebb elbeszéléseket jelöl ki az I. osztály számára a tanterv, hogy a tanuló figyelmét és érdeklődését mindjárt diákpályája kezdetén a magyar életre terelje, s magyar életszemléletét ezzel is megalapozza.

A második osztály olvasmányai a mesék és mondák világából a történet világába viszik már a tanulót, de azért nem mellőzik a mondái tárgyat sem. Ez olvasmányok célja, hogy a magyar embernek a történelem folyamán annyiszor csodált jellemvonását, a hősiességet, s a magyar katona erényeit, a vitézséget és önfeláldozást állítsák a tanuló elé követésreméltó példaképül. Az osztály többi olvasmánya irodalmi és közéletünk nagyjainak életéből közöl érdekes és tanulságos részleteket, továbbá rövidebb elbeszéléseket a falusi és városi nép életéből, mind azzal a célzattal, hogy minél erősebb szálakkal fűzze a tanuló lelkét a magyar történelem és a magyar élet gondolatköréhez. A tanulók ébredező romantikus hajlamára és ily irányú érdeklődésére vannak tekintettel a híres utazók és feltalálók életrajzából való részletek.

Míg a második osztály olvasmányanyaga történelmünknek a mohácsi vészig terjedő korát öleli fel, addig a harmadik osztályé végigvisz a török- és a kurucvilág harcain, és a szabadságharcon át a világháború zivataráig jutva el nem történeti művekből vett szemelvényekkel, hanem jeles regény- és novellaíróink romantikus elbeszéléseivel eleveníti fel a történeti múltat. Ezzel kapcsolatban a régi magyar életmód s a régi és mai népszokások leírása, vagy ilyen körből vett elbeszélések és költemények mélyítik el a történeti tárgyú olvasmányok nevelő hatását.

A negyedik osztály főolvasmánya továbbra is a Toldi marad. Nem is képzelhető oly magyar ginmáziumi tanterv, amely lemondana ennek az örökszép költői műnek nevelő, jellem- és Ízlésfejlesztő, lélekformáló hatásáról. Természetesen őrizkedni kell attól, hogy a költemény stilisztikai példák forrásául szolgáljon, s hogy a költői hatás üdesége és varázsa áldozatul essék az ízekre elemzésnek. A Toldi megértéséhez magyar tanulónak alig van szüksége magyarázatra, s olvasásával kapcsolatban a tanárnak inkább csak a figyelemkeltés, az irányítás és a hatások öntudatossá tétele, mint a magyarázat a feladata. Az osztály többi prózai és költői olvasmánya a magyar táj és a magyar élet rajzát nyújtja, s velük kapcsolatban közvetlen megfigyelés alapján kell megszerezni azokat a stilisztikai ismereteket, amelyek a magyaros, világos, szabatos és művészi stílusnak legfőbb