Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 5. szám - Dr. Benkő Géza: Társadalom, politika, iskola

I)r. Benkő László : Társadalom, /wlitika. iskola.

211

nevelést szolgálja. Ez a nemzet nemcsak élőkből, hanem elporladtakból, és még ezután lenni fogókból is áll, és a felelősség tudatában mindent el kell követnünk e nemzet megtartásáért. Eötvös 1847-ben Petőfi verseinek bírálatában ezt mondja : „Ha a magyarnak egykor nagy írói lesznek, azok nem külföldi nagy példák utánzása által, hanem csak úgy fognak támadni, ha a lehetőségig önállóan lépnek fel, s nemzetök sajátságait tartják szemök előtt. Ez áll a nevelőkre is“ (pl. Apáczai).

duli/ás József.

Társadalom, politika, iskola.

A nemzet mindennapi életét legfőképpen a politika mozgatja, és irányítja. Innen van, hogy minden politikai mozgalom, amely egy nemzetben termékeny talajra talál, a társadalom széles rétegeiben — pro vagy kontra — visszhangot kelt. Vagy megfordítva : csakis az a politikai mozgalom jut érvényre, amelyre a társadalom rezonál. De egyetlen politikai irány sem elégszik meg azzal, hogy magának a társadalomból minél több hívet toborozzon, hanem egyszersmind arra törekszik, hogy fennmaradását, sőt továbbterjedését a jövőre is biztosítsa. E célja eléréséhez pedig a nevelést, az iskolát kell megszereznie, s a maga képére és hasonlatosságára átalakítania.

Így kapcsolódik egymáshoz e három tényező : a politika, a társadalom és az iskola.

Mindhárom szó igen sok és sokféle értelmezésben használatos, tágjelentésű fogalmát takar. Bonyolult és hosszadalmas feladat volna e fogalmak pontos körvonalazásának kísérlete, s aligha vezetne megnyugtató eredményre. Éppen ezért ettől eltekintve, csupán azoknak a szempontoknak a megjelölésére szorítkozunk, amelyek fejtegetéseink kapcsán előttünk állanak.

A nemzet egész társadalma mellett leginkább arra a társadalmi osztályra gondolunk, amely képzettségénél, a nemzet életében betöltött hivatásánál fogva vezető szerepet játszik : az úgynevezett művelt középosztályra. A politikában éles határvonalat kell húznunk a változó napi és pártpolitika, valamint azon állandó, nemzetpolitikai elvek és eszközök között, amelyeket egy ország földrajzi, népi stb. adottságai és viszonyai megszabnak. A politikának az iskolákhoz való imént említett viszonya minden fokú és fajú iskolára vonatkozik, ám ez alkalommal természetszerűleg a hozzánk legközelebb álló középiskolát tartjuk elsősorban szem előtt.

A politikai életnek állandó és szabályosnak egyáltalán nem mondható hullámzására a történelem minden időben bőséges példát mutat. Elég itt napjaink nagy politikai megmozdulásaira utalnunk :

2*