Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 4. szám - Dr. Ember Ernő: Az új olasz köznevelésügyi alaptörvény
170 Dr. Ember Ernő: Az új olasz közneoelésügyi alaptörvény. fejezet a fasiszta iskola elveiről, céljairól és módszereiről szól (1—7. cikkely), a továbbiak a fasiszta iskola rendszerét (8. cikkely), az elemi (9—10.), középfokú (11—13.) és felsőfokú (14—18.) nevelés, az egyetemi (19.) és a művészeti oktatás (20.), a nőnevelés (21.), a munkástovábbképzés (22). céljait és módjait ismertetik, továbbá a tanító(tanár)-képzés elveit (23.), a vizsgák rendjét (24—25.) szabályozzák, végül a nem állami iskolák felügyeleti hatóságának feladatát (26.), a tankönyvek állami jóváhagyásának kötelezettségét (27.) s a tanítási idő tartamát (28.) írják elő. Az utolsó cikkely végül a párt és az iskola teljes, benső együttműködését hangsúlyozza. Ha közelebbről vizsgáljuk ennek az alapokmánynak a szövegét, legfeltűnőbb benne az, — ezt a fasiszta nagytanácsnak a javaslat elfogadásáról szóló jegyzőkönyve is kiemeli —, hogy a fasiszta állam e törvénnyel intézményesen is eltörölte a politikamentes iskola elvét, az iskola feladatául jelölvén meg „az új nemzedékek emberi és politikai öntudatának kialakítását“ (1. cikkely). Ebből következik, hogy az iskola és a párt ifjúsági szervezetei egyforma tényezői az ifjúság nevelésének, már a gyermek öntudatának első megvilágosodásától kezdve (2. cikkely). Minden gyermek négyéves korától kezdve párttag, akibe „a nép kultúrájának ismeretével, a faj és a civilizáció értékeinek tudatával együtt“ bele kell oltani annak a tudatát is, hogy ő egy politikai közösség tagja, amely iránt neki kötelességei vannak, amelyet neki szolgálnia kell. És pedig nemcsak elvileg párttag az iskolás gyermek, hanem valósággal is, amennyiben a törvény szerint az általános tankötelezettséggel együttjár az a kötelezettség is, hogy a gyermek és az ifjú tagja legyen a GIL-nek, a párt ifjúsági szervezetének (Gioventú Italianadel Littorio). Az „iskolai szolgálat“-ot (servizio scolastico) e két kötelesség együttes teljesítése alkotja, s a szolgálati kötelességek teljesítését az elöljárók a gyermek személyi könyvecskéjében (libretto personale) igazolják. Ezt az igazolást aztán később is állandóan figyelembe veszik az illetőnek, mint tisztviselőnek vagy munkásnak a minősítésénél (2. cikkely). A fasiszta iskola nevelése három pilléren nyugszik; ezek: a tanulás, a testgyakorlás és a munka. A háromnak szoros összhangban kell lennie egymással, s együttesen kell kifejleszteniük az ifjú erkölcsi jellemét, műveltségét, testi ügyességét, önbizalmát, önfegyelmét, kötelességérzetét és közösségtudatát. A tanulás anyagának az ifjú értelmi képességének és testi arra valóságának fokához kell igazodnia, s a tanulói pályán való előhaladásnak nem lehet akadálya a szülők anyagi helyzete. Az állam gondoskodik róla, hogy minden ifjú addig a fokig folytathassa tanulmányait, amelyre szellemi és testi adottságai képesítik. A testi nevelés az ifjú testi és lelki harmonikus fejlődésének követelményét tartja szem előtt, a kötelező munka pedig főleg a jellemképzés és a közösség szolgálatára való nevelés eszköze. Ez a legutóbbi, a kötelező munkának az iskola programmjába való iktatása — és pedig már a legalsó foktól kezdve — fontos és a miniszter előterjesztésében is erősen hangsúlyozott alap
