Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 4. szám - Dr. Kemény Gábor: Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat

1(52 Dr. Kemény Gábor : Vajda Péter és a magyar protestáns hivatástudat.

fel a kérdés : mi vihette rá Vajda Pétert, a természet rajongó hívét, a budai hegyek poétáját a felpezsdülő irodalmi élet buzgó apostolát arra, hogy Pestet Szarvassal cserélje fel? Mindabból, amit olvasunk és tudunk tanári életéről, erre lehet következtetni: Vajda felismerte hivatását, és lelke benső szózatát követte, amikor a nemzetnevelés nagy munkájára derűs lélekkel elszánta magát. Bizalmat keltő, szuggeráló volt Vajda megjelenése, és működése felemelően és elmélyítően hatott a kis városka tanulóira és felnőttjeire egyaránt. „Alacsony, szikár, de izmos, olajszínű barna férfi volt napsütötte arccal és kezekkel, göndör hajfürtökkel, lelkes homlokkal és szemekkel.“4 E varázst biztosan fokozta írói hírneve, szónoki képessége, rajongó lelkesedése. Nevelő munkája szokatlan volt abban a korban. Az ifjúság rajongott érte, a szülők megszerették, felsőbb hatósága megbecsülte őt. Űj munkakörében mint igazgató, nevelő, tanár egyaránt megtalálta igazi elhivatását. Eddig egy-egy tanító tanít minden tárgyra egy osztályt. Vajda bevezeti a szakrendszert. Eddig a tanulók félj el en tgették egymást. Vajda megszünteti a kémkedést. A régi brutális bánásmóddal szemben Vajda megszünteti a testi büntetést, a tanulókat és közönséget jó könyvek olvasásához szoktatja, saját könyveinek odaadásával megalapítja a szarvasi gimnázium mamár az Alföldön egyik leggazdagabb könyvtárát. Eddig iskolának és szülőknek sok bajt okoztak a nem példamutatóan viselkedő tanárok. Vajda működéséből megtanulhatta a közönség, hogy a pedagógus magánélete a legjobb nevelő. Eddig tót nyelven prédikáltak az evangélikus templomban. Vajda Erkölcsi Beszédei, melyeket előbb az iskolában, később a templom szószékéről mondott el, a magyar kultúra oly szenvedélyes szeretetét ébresztik fel a közönségben, hogy ezentúl felváltva tartanak a lelkészek magyar- és tótnyelvü istentiszteletet. Az Erkölcsi Beszédek Vajda Péter tanári működésének legsajátosabb megnyilatkozásai. Ezekben mutatta meg, hogy neki nem robot, nem is pusztán kenyérkereset a nevelés és tanítás munkája, hanem egész életét betöltő nagy princípium, sőt ennél is több : élethivatás, melyet ő prófétai hivatással fogott fel. Bizonyos, hogy Vajda mint pedagógus talált igazán önmagára. Dalhonának Imadalaiban, természetfilozófiai költeményeiben, bármilyen sajátos helyet biztosított is magának irodalmunkban, mégis a poézison át folyton kiütközik a használni akaró filantróp, a messzenéző reformer, a Pestalozzi lelkű nevelő, aki nemcsak elméletileg akarja hirdetni az igazat, de meg akarja fogni a gyarló ember kezét, hogy jó útra vezesse. Mindig rajong, folyton moralizál, okoskodik, gondolatokat ébreszt, s lelkileg épít. Sorsa és egyénisége egyaránt arra jelölték őt ki, hogy prdagógus legyen a szó nemzeti, szociális és apostoli értelmében. Vajda Péter egyszerű, átlátszó lelkű, puritán ember volt, aki semmiféle kettősséget nem ismert. Nem voltak külön emberi és írói, külön polgári és pedagógiai kvalitásai. Jó ember volt mindenekelőtt. Ha csak költő,

4 Magyar írók arcképei és Életrajzai, Pest MDCCCLVII.