Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 4. szám - Tankó Béla: Schneller István
Tankó Béla: Schneller István. 119 melyet érdemes az egyetemnek adni, mert lényegéből következik. Azért véste belé olthatatlan betűkkel a magyar pedagógiai köztudatba a veszedelmet, amely az egyetemet értelmikor a Trefort egészen más irányba : a szakiskolák felé hajló és el is térő gondolkozása rendre megfosztotta az egyetemet tisztán tudományos jelleme lényeges vonásaitól, s aztán a megnyirbált és csupán vizsgáztató intézménnyé devalvált egyetemre mutatva, csodálkozott, hogy ezt akarják olyan odaadással védelmezni? Nincs Schneller örökségében üdítőbb és felszabadítóbb hagyaték, mint azok a részek, ahol az egyetem ideálját mutatja fel történeti tisztaságában, sokféle változásai alatt is ugyanazon egy és egyetlen igaz lényegében — a professzor hivatásában bennerejlő hitvallástétel ereje és méltósága csapja meg a távoli szemlélőt is, mennyivel inkább megfogta azt, aki szemtől szembe fogadhatta a tudós és a professzor Fichtei méltósággal és Fichtei erővel megnyilatkozó lelki acélozó hatásait. Ilyenkor gyöngéd és finom lényén elömlött az igazságért küzdeni köteles lélek maga fölé emelő ereje, és annak a bizonyosságnak tudata, hogy nem lehet végképpen és mindenestől csupa pusztába kiáltott szónak maradnia annak, amit valaki egy történeti erő lényegéül felismert, — s ha egyszer a magyar nemzeti egyetem ideálját követeli, és igényli a magyar egyetemi köztudat, úgy, ahogy azt az Eötvös nagy magyar lelke elgondolta, és valósággá is tette, akkor a történetíró el fogja mondani : most kapja meg jutalmát Schneller magyar ideálista életműve. * Mennyi gazdagság, a részletek mennyi finomsága és élettel teljes igazsága várja az olvasót, aki Schneller irodalmi hagyatékát meg akarja ismerni, ez a szegényes vázlat nem is sejteti, nem is akarja, csak egyet akar : azok mellé, akikben a mester eltávozása az emlékezés mécsesét felgyújtja, újakat nyerni meg, hogy nöjjön azok tábora, akiknek szívbeli ügyük a magyar nevelés ügye, s ebben nem akarják nélkülözni az olyan mély és emelkedett gondolat- és gyakorlati rendszert, amilyen a Schnelleré. Aki most jut hozzá, hogy megismerje, az első oldalak, igazán : az első sorok után kiérzi műveiből, amit a gyászjelentés méltón és igazán így foglalt össze lényeges jelleméül : „lényének a tudományos meggyőződés hajlíthatatlan követése adta meg a méltóságot, az igazság szüntelen keresése a lélek tisztaságát“ és : „rendíthetetlen hazafiúi érzése, mély vallásossága s a tudós és professzor hivatásáról vallott felfogása a kötelességteljesítésen alapuló szabadság gondolatában nyert végső értelmet“, s ennek a személyes varázsnak vonzó ereje bizonyosan felnyitja előtte az igazságában vonzó gondolatrendszert, melyet a magyar pedagógia most már mint örökös, birtokba vesz a bőkezű örökhagyótól.3 Debrecen. Tankó Béla 3 Schneller élete művét rendszeres ismertetésben elsőnek Tettamanti Héla dolgozta fel. „A személyiség nevelésének magyar elmélete“ címen a szegedi Acta sectio IV., 1931—-32. Ott található a Schneller irodalom hagyatékának teljes felsorolása is.
