Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve

Dr. Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve.‘J

azaz szellemtörténeti. A történelem tanításánál a tanár egyéniségének, szuggesztív erejének lesz nagy része abban, ha a tanuló történeti érdeklődése, érzéke magyar sorsunk állandó és időszerű kérdései és nagy hősei felé nagyobb figyelemmel fordul.

A földrajz kettős célkitűzéssel indul : az alsófokon előkészítő, a felsőfokon összefoglaló. Alapvető gondolatai a magunk élettere, hazánk. Bekapcsolódhatik ennek a gondolatnak alapján a természetrajz tanítása, különösen felsőbb fokon (VI. osztály : gazdaságtan), amikor a tanárnak ismertetni kell és lehet a magyar föld növény- és állatvilágát, amelyekről csak felületes és tájékozatlan ismeretek élnek, és amelyek sajnos pusztulásnak is indultak, sőt el is tűntek az idegen import mellett.

Tehát változott a földrajz célkitűzése, fontosságot nyert itt is a néprajz. Nagyszerűen felhasználható és nem mellőzhető alkalom nyílik itt egy régóta tartó mulasztásunk jóvátételére : a megszállott területen, nyelvjárás-szigetekben vagy bárhol élő, az anyaországból kiszakadt magyar testvéreink sorsának nyilvántartására.

A földrajzi anyag elosztása újabban változásokon ment át, sürgőssé tette ezt Európa földrajzi képének politikai megváltozása. Mióta ez a változás bekövetkezett, több lehetőséget állítottak fel a szakemberek az anyag helyes elosztására. A földrajztanításnak nagy gondja a sok idegen név, új fogalom, a szemléltetés közvetlen formájának úgyszólván lehetetlen volta. (Most már nagy segítségünk a film.) Azt kívánják, hogy az I. osztály csak Magyarországot tanulja, vagy Magyarországot és az utódállamokat, a II. Európát, a III. a világrészeket, a IV. általános földrajzot és csillagászatot, a VII. osztály földrajzi világképet, összesen 14 órában. Az új tanítástervben 11 órát kapott a földrajz, pedig a földrajz fontos és értékes tárgy, alkalmas a különböző nemzetek életének, műveltségének megértésére. Az alsó osztályok anyagát 3 osztályra vonták össze. A II. osztály anyaga még mai formájában is sok 12 éves gyermeknek. Úgyszintén sok a III. osztály anyaga. A VII. osztálynál hazánk földrajzát és térképismeretet ír elő a tanterv. A nemzeti gondolat nagyon termékeny területe : rokon népeink és a magyar ember feladatainak ismertetése. Helyzetünk józan mérlegelésére késztet a tantervnek ez az utasítása : a nagyhatalmak és gyarmatbirodalmak ismerete. A nevekkel óvatosan kell bánni ! 400—600 jól megválogatott név elég a

II. osztályban. Az utasítás e válogatást a tanár munkájává teszi, éljen is vele a szaktanár. Az alsó osztályokban legnehezebb a földrajz tanítása, a tanulók általában nehezen barátkoznak meg az alapfogalmakkal. Sok kirándulás szükséges •— helyi is —, de idő alig van rá. A tanulók földrajzi érdeklődése tulajdonképpen akkor lép fel, amikor földrajzot már nem, vagy nagyon zsúfolva tanul. (Robinsonkor.)

A német középiskola minden osztályában két órát vesz, így biztosítja az anyag folytonosságát, összefüggését és a növendék ismeretanyagához való alkalmazkodást. Nálunk is jobb lett volna