Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Hazai irodalom
14‘2 Hazai irodalom. mutatni a szerző olvasóinak, ezért munkája néhol szinte vázlatszerű maradt. Több helyen pusztán ismerteti a különböző szaktudósok véleményét. Ezért műve nem mutat teljesen egységes, összefüggő képet. Előadása nem egyszer közkézen forgó egészségügyi tanácsadók modorához hasonlít. Annyi bizonyos, hogy minden neveléssel foglalkozó, vagy a nevelés ügye iránt érdeklődő ember sok érdekes, használható megállapítást talál ebben a könyvben, s az a meggyőződésünk, hogy a katolikus olvasók nyugodt lélekkel rábízhatják magukat kalauzolására. Hogy csak néhány alcímet vegyünk sorra : életrevaló ismereteket közöl a játékról, pajtáskodásról, barátkozásról, diákszerelemről, az önfertőzésről •— a nemikérdést komolyan, dicsérendő nyíltsággal tárgyalja — s még rengeteg más kérdésről, amik a neveléssel kapcsolatban mindenki elé kitárulnak. Olvasói, felekezeti különbség nélkül, bőségesen találnak e könyvben továbbgondolkoztatásra, lappangó nevelői megérzések öntudatosítására, állásfoglalásra serkentő anyagot. Különösen értékesek és érdekesek ebből a szempontból a szerző saját nevelői gyakorlatából eredő műhelyforgácsok, levélidezetek, példák. Szülők, hivatásos nevelők igen gyakran az ilyen közlésekben találnak fontos támpontokat. Persze, az olvasó nem egy helyen vitatkozik is a szerzővel. Magam pl.» hogy csak egy-két kiragadott példát említsek, nem értek egyet a szerzővel az internátusi nevelés értékének, lehetőségeinek bizonyos alábecsülésében, az átmeneti homoszekszualitásra vonatkozó megállapításait nem tartom általónosíthatónak magyar viszonylatban, s a koedukáció, ill. koinstrukció intézményét -— gyakorlatban is tapasztalom annak előnyeit és hátrányait —• nem tartom szükségképpen elvetendőnek, mint a szerző teszi. Az igazán jó internátus pompás nevelői munkát tud végezni, a homoszekszualitás nincs minden területen úgy elterjedve, mint azt a szerző látja — más cikkeiből is ismerem felfogását —, s az együttnevelésnek is sok határozottan megszívlelendő értéke van. Sajnálható, hogy az ifjúság olvasmányaival, az olvasás irányításának fontos szerepével nem foglalkozik elég kimerítően. A könyv tudományos módszere nem egyéni, nem is a legszerencsésebb ; előadása, bizonyára a könnyebb áttekinthetőség céljából, kissé iskolás, és nem áll az egész munka mögött egy mindent egységbe olvasztó, megdöbbentően szuggesztív és magával ragadó nevelői személyiség, s talán egy kicsit korán fogott a szerző a nevelési kérdések összegezésének munkájába, ami fejlődésének idő előtt útját állhatja. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerző szorgalmas munkája eredményeként előállt használható munka ez a könyv, amely jó szolgálatot tesz a nevelőknek, s hivatásos református pedagógusok is sok tanulsággal forgathatják. Sárospatak. Dr. Harsányt István. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat fennállásának századik évfordulójára négy kötetre tervezett hatalmas népszerű tudományos művet jelentet meg „A természet világa“ címmel. A sorozat első kötete, ,,A csillagos ég“, most hagyta el a sajtót. Wodetzky József egyetemi tanár szerkesztette ezt a magyar irodalomban páratlanul pompás, népszerű csillagászatot, a fiatal magyar csillagászok közreműködésével. A hatalmas könyvben világos és áttekinthető rendszerben kapja meg az olvasó a csillagászat minden eredményét. A könyv a Föld és a naprendszer ismertetésével kezdődik, Tolmár Gyula, az egyetemi csillagászati intézet tanársegédének tollából. Ugyanő dolgozta fel az égitestek távolságának meghatározását és a csillagászati hely- és időmeghatározást. A közben elhunyt Móra Károly, a svábhegyi csillagda adjunktusa, a csillagászati műszerek szerkezetét és a megfigyelés módszereit ismerteti egy fejezetben, éső írt a csillaghalmazokról is. Lassovszky Károly, a svábhegyi csillagvizsgáló igazgatója, az állócsillagok és a ködfoltok fizikáját dolgozta fel, bemutatva a modern égifizika minden leleményességét, Detre László adjunktus a változó, kettős csillagok és a Tejút kutatásának eredményeit foglalja össze. A csillagászat legérdekesebb problémáit, a világegyetem szerkezetének kérdéseit, a tér és
