Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Vitéz Szabó Lajos: Történelem-tankönyveink
Vitéz Szabó Lajos: Történelem-tankönyveink. 119 ebből a szempontból. Nagy Károly uralkodását 8—-10 oldalon tárgyalják tankönyveink, de magát á nagy embert nem tudják élővé tenni. A közép- és újkor találkozásánál a nagy történelmi alakok zsúfolt tömegébe talán több életet lehetne vinni, ha műveik ismertetése mellett az egyéneket is bemutatnók. Ha pár jellemző szóval bemutatjuk p. o. Michel Angelo, Leonardo da Vinci és Rafael alakjait, megjelenésüket, egyéni érvényesülésük különféle fokait, s ebből folyó más és más természetű művészetüket, szívesebben megtanulják és jobban megjegyzik a tanulók művészetük jellemző vonásait is. Kolumbus, Magellan, Luther, Loyola élete tele van regényes részletekkel, amelyek a történelmi érdeklődés felkeltésére kiválóan alkalmasak. Regényes életrajzi részletek, jellemző epizódok megelevenítik a személyt, s vele együtt megelevenítik az egész akkori életet. A tanulót pedig kíváncsivá teszik, s felkeltett tudásszomja révén mélyebb bepillantásra serkenthetjük az egész történelmi kor politikai, gazdasági és kulturális világába. Kétségtelen, hogy ez a módszer némileg bővítené az anyagot, de ennek fejében még mindig elhagyható volna sok részletadat. Vagy ha így is túlhosszúnak látszanék az anyag, a kérdés úgy is megoldható volna, hogy a tankönyv főanyaga legyen rövid és tömör, de vagy a szöveg közben, vagy a paragrafusok végén apróbetűvel nyújtsunk a tanulóknak többet érdeklődésük kielégítésére. így azok, akik több érdeklődést mutatnak, mélyebben foglalkozhatnának ez anyaggal, s a tankönyv a maga tömör összefoglalásával megmaradna minimumnak a gyengébbek vagy csekélyebb érdeklődésűek számára. Idetartozik a régmúlt eseményeknek, régi eszmeáramlatoknak, intézményeknek, állami és társadalmi berendezkedéseknek a jelenkor eseményeivel, intézményeivel való állandó kapcsolata részint a jelenkori történelmi adottságaink gyökereinek feltárása, részint a régmúlt dolgoknak jelenkori analógiák útján való megértetése miatt. Néhány példa megvilágosítja a mondottakat : Az ókori alkotmányokat és társadalmi berendezéseket rendkívül nehéz 13—14 éves gyermekeknek magyarázni, de ha azt mondom, hogy az athéni alkotmánynál p. o. az egykori archon megfelel a mai miniszternek, a búié a mai országgyűlésnek, az areopagos a mai közigazgatási bíróságnak, akkor már könnyebben megérthető lesz, s egyúttal eddig nem eléggé tisztán látott mai alkotmányiam fogalmak is világosabbá lesznek. Spárta és Athén testvérharcához önként kínálkozik az összehasonlítás a világháborúhoz. Ugyanaz a tűrhetetlenül feszült légkör előzi meg, ugyanaz a nagy lelki szakadás a két nagy testvérállam között, mint a világháború előtt egyes testvér (árja) európai népek között. —A Korkyra—Korinthus-háború éppenúgy csak kirobbantotta a feszült légkörben keletkezett elektromos szikrát, akárcsak a sarajevói merénylet a világháború régen meglevő gyúanyagát stb. stb. A történelmi eseményekből általában az érdekel igazán bennünket, ami a jelennel kapcsolatba hozható. Természetesen minél közelebb áll időben hozzánk a történelmi eseménv, annál inkább van jelen
