Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
96 Egyházi és iskolai hírek. \ ÍU'/.y Ferenc ünneplése. A nagykőrösi és dunamelléki református lanítóképzőintézet, fenntartó testületéivel az élen, bensőséges, meleg ünneplésben részesítette Váczy Ferenc igazgatót abból az alkalomból, hogy a Kormányzó úr tanügyi főtanácsossá nevezte ki, és hogy immár 25 év óta vezeti intézetét. A dunamelléki egyházkerület, mint társfenntartó részéről dr. Imre Sándor tanügyi előadó, a nagykőrösi egyház és az igazgatótanács nevében Gödé Lajos és Paczolay György református lelkészek, a tanári testület képviseletében dr. Juhász Béla h. igazgató, a kecskeméti testvérintézet részéről Öllős Sarolta igazgató köszöntötték az egyetemes református egyház iskolaügyeiben is jólismert, kiváló szakembert, a nagy felelősségérzéssel dolgozó nevelőt. A közvetlen hangú üdvözlő beszédek élesen megvilágították Váczy Ferenc egyszerű, nemes jellemét, mindig határozott célratörő akaratát, "intézetét magasra emelő buzgóságát. Nagykőrös városa maga előtt szemlélheti Váczy Ferenc egyik kiemelkedő életművét : a tanítóképzőintézet korszerűen felszerelt, hatalmas internátusát a város szívében, amely létesülését elsősorban az ő kitartó törekvésének köszönheti. Az intézet Váczy Ferencben, a hívő emberben, 25 év óta olyan határozott vezetőt, a viszonyokat alaposan ismerő olyan igazgatót lát, aki szilárdan mutatja a 100 éves intézet további emelkedésének egyenes útját. De ünnepelte a város a melegszívű, sok irányban érdeklődő nemes lelket is benne, aki tevékenységével a hűséges, másokat emelő szolgálat világos, követhető példáját mutatja. Mindez az ünnepeltnek mind teljesebb megértést és megbecsülést szerez, az általa vezetett intézet helyzetét pedig szilárddá teszi vele Nagykőrösön, ez ősi iskoláét, amely éppen most készül 100 éves fennállását ünnepelni. E 100 évből az utóbbi 25 év sok-sok eredménye és a tanítványok, a működő tanítók sok-sok száza a legméltóbb dicséret Váczy Ferenc gazdag életének. Dr. ./. II. Dr. Nagy Jenő debreceni tanár a IX. Nemzetköz! .Madártani Kongresszuson. 1938 májusában ült össze a IX. Nemzetközi Madártani Kongresszus Rouenban. Ugyancsak ez alkalommal tartotta meg nagygyűlését a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság is. Az éppen 400 éves jubileumát ülő debreceni református Kollégiumot, a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesületet, a Tisza István Tudományos Társaságot és a Magyar Vadászok Országos Szövetségét ez alkalommal is dr. Nagy Jenő református kollégiumi tanár, a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület elnöke képviselte. A kongresszuson 32 ország volt képviselve kb. 300 résztvevővel. 72 előadás volt bejelentve francia, német, angol és olasz nyelven. Magyar részről 12 előadás volt bejelentve. Nagy Jenő két előadással és két előre bekért tanulmánnyal szerepelt. Magyar részről rajta kívül csak a budapesti Madártani Intézet két tagja vett még részt hivatalos minőségben. A tanulságos előadások mellett nagyszerű filmbemutatók voltak, majd kisebb, nagyobb kirándulások Észak-Franciaországba, a Rhone-völgyébe, hogy bemutassák a francia madárvilágot. Ez azonban csak annyiban sikerült, hogy a világ valamennyi részéből összesereglett ornithologusok megállapíthatták, hogy mily szegényes Franciaország madárvilága. Érthető, hiszen ők apró madarakra vadásznak ! A párizsi természetrajzi, állattani múzeum, állatkert és az új vincennes-i állatkert tanulmányozása következett a kongresszus befejezése után. Majd a résztvevők Dél-Franciaországba utaztak a Rhone torkolatának mocsaras vidékére. Itt a tengerparti féligsós mocsarak madárvilága tényleg meglepte a szakembereket is, egyik érdekessége az ott nagy számban előforduló Flamingó, amely már Afrika madárvilágához tartozik. E terület Franciaország egyik természeti emléke, ahol védelem alatt vannak az ott élő ritka állatfajok, mint pl. Kiskócsag, Flamingó és a már másutt kipusztult Hód. Nagy Jenő a Rhone torkolatából a Riviérán végig Olaszországba utazott, ahol San Remoban és Genovában találkozott az olasz madárvédelem leglelkesebb harcosaival, hogy tőlük megismerje az olasz természet és madárvédelem mai állását és haladását. Felkereste itt a Garda-tó melletti Saloban, a hegyek közt levő egyik legrégibb madárfogó-telepet, amely jelenleg már a madárgyűrűzést, tehát tud<j|pányos kísérleteket is szolgál. Majd felkereste a
