Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Hazai irodalom
'92 Hazai irodalom. vesztegetni pedagógiai szaklap hasábjain, hogy mekkora jelentősége van a nemzeti érzés ápolásában a magyar dalnak. Volt-e idő, amikor a magyar dal nemzetnevelő jelentősége súlyosabb volt, mint éppen a most diadalmasan útjára induló nemzeti újjászületésünk idején?! A magyar igazság teljes diadala felé menetelő, daloló magyar ifjúság lebegett a művészlelkű szerző szemei előtt e hasznos és céltudatos könyv megírásakor. A módszeres eljárása azonos a IV. osztályú vezérkönyvével. „Ennek a vezérkönyvnek alapján — mondja a szerző —■, még olyan tanítónak is eredményesen kell tudni tanítani az éneket, aki valamilyen körülmények folytán az erre való jártasságot nem szerezhette meg.“ Az anyag a teljesen osztott iskolák számára van összeválogatva olyan bőven, hogy még ezeknek az iskoláknak sem kell a felvett egész dalanyagot (61 dal) elvégezni. Inkább a tanító kedvéért vette fel szerző a sok dalt, „hogy legyen miből válogatni, s ne legyen unalmas az évről-évre való ismétlés.“ A dalanyag legnagyobb része a Kodály—Bartók-gyüjteményekből való. Éppen ezért arra is figyelmeztet a szerző, hogy „nemcsak elemi iskolák, de polgári iskolák és a gimnáziumok alsó osztályai is haszonnal forgathatják jelen könyvet“. Már a IV. osztályú vezérkönyvben ismertette szerző a szolmizáló eljárás nagy előnyét az abszolút rendszer mellett. Ezt a felfogását dr. Kodály Zoltán nemrégen megjelent művében, a „Bicinia Hungarica“-ban is hathatósan támogatja. Minthogy az V. osztályban már módosított hangok is fordulnak elő, ezeknek a szolmizálására is megfelelő eljárást ajánl. A hangtalálás és szemléltetés céljára szolgáló szkématikus táblák mintáit is bemutatja a vezérkönyv, továbbá Curwen, kiváló angol énekpedagógus kézjeleit is. A Tanterv céljain kívül fekvő abszolút hallás fejlesztésére azt az egyszerű módot ajánlja a vezérkönyv, hogy az óra elején és végén mindig az abszolút, egyvonásos „c“ hangot, mint „do“ hangot énekeljék a növendékek mintegy köszönésül és búcsúzásul és akkor évek múlva „majdnem biztosan“ tudják hangszer nélkül is intonálni a „do“ hangot. A vezérkönyv természetesen szorosan alkalmazkodik a Tanterv követelményeihez és a tananyag felosztására áttekinthető táblázatot is közöl. Mindent összefoglalva a mű átlapozásakor úgy éreztük, hogy Vikár Sándor ezzel a vezérkönyvével is hasznos és jelentős munkát végzett énektanításunk céltudatos fejlesztésére. Budapest. Nagy Vilmos. A „Helyes Magyar Beszéd, Helyes Magyar írás“ könyvei. Ndnay Béláné, ki a sárospataki Aranykapu vezérkönyvsorozatban írásban és fogalmazásban eligazító IV. o. elemi iskolai kitűnő könyvét tavaly adta ki, most egyszerre egy egész könyvsorozattal gazdagította a pedagógiai irodalmat. Az érdemes szerzőnek is, s munkája révén a debreceni református tanítónőképzőintézetnek is díszére válik ez a könyvsorozat, melynek használatát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az összes elemi iskolák részére engedélyezte. A magyar törvényhozás — még Klebelsberg miniszter tervei alapján -— 1940-re irányította elő a 8 osztályos elemi iskola kialakulását. Nos : ennek a társadalmat gyökeresen átalakító reformnak logikus, jól átgondolt előkészítése Nánay éláné munkája, mellyel már a VI. osztályig egyengeti a helyes magyar beszéd és írás útját. Nánayné jól megérezte, hogy azt a nyelvtisztítási munkát, melyet néhány éve Négyessy tudományos folyóiratban indított el, s melyet azóta Pintér Jenő, Balassa József, Halász Gábor könyveikben hirdetnek, már az elemiben kell megkezdeni. A magyar nyelvkészség megteremtése Nánayné munkájában logikus, természetes, életszerű. Az írásjelektől, a magán- és mássalhangzóktól kezdve, a mondatfajokon, beszédrészeken, igemódokon, határozókon, jelzőkön át tudatosan építi rendszerét az alá és mellérendelt mondatok elvont rendszeréig, mind a hat kötet végén helyesírási szótárt ad, s ezzel oly kincset ad a gyermek kezébe, melyet az iskolán túl is tudatosan használhat. Az olvas-
