Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Hazai irodalom
476 Hazai irodalom. névmások (aki, amely), az ahol és ahonnan-kezdetű mellékmondatok, a „volt" ige, valamint a névelők és kötőszók helytelen és túlzott alkalmazása ellen száll síkra és int a hibás kifejezések és idegen szavak lehető gondos kerülésére. A „Nyelvi sajátságok" című fejezetben meg (19—31.) nyelvünk főbb hangtani törvényeire (hangzóilleszkedés, hangrendi párhuzam stb.), a főnév, melléknév, névmás és igék helyes használatára, a szórend, helyesírás és kiejtés követelményeire figyelmeztet, lépten-nyomon egy sereg példával világítva meg tanításait. És amikor így mintegy mindenről útba igazított, adja külön csoportokban, abc-rendbe szedve a leginkább elharapódzott hibás szavak (33—46.), hibás kifejezések (49—104.), az idegen eredetű szavak (105—271.) és kifejezések (273—282.) felette gazdag szótárát. Hogy csak egy-kettőt idézzünk belőlük mutatóba, például az idegen eredetű szavak seregéből, itt van az aposztrofál, amit teljesen pótol : a megszólít, a hozzáfordul, az idéz stb. szó. Az approbál-1 : a jóváhagy, engedélyez ; a cerimoniá-1: a szertartás, ünnepélyesség ; a diskusszió-1 : a megvitatás, megbeszélés. Az idegen kifejezéseknél az ab ovo-1 : a legelejéről; az ad vocem-et: az ehhez megjegyzem ; az eo ipso-t: a magától értetően, az egész természetesen. A Pater noster-1 : a Miatyánk : a punctum saliens-t : a dolog bibéje, veleje, bökkenője stb. És amiként az egyes fejezeteket a magyar és külföldi remekírókból (Bessenyei, Kazinczy, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös J., Gyulai, Rákosi J., Schott Vilmos, Romain stb.) vett idézetek élénkítik, befejezőül meg a világ minden részében szétszórt magyarság statisztikáját állítja össze együtt, a fent- tárgyalt kérdések irodalmával (Nyelvtudományi ismeretek). Végül ki kell még emelnünk a kis kötet könnyen kezelhető, kedves és ízléses alakját, hogy szinte kedvünk van, mindig magunkkal hordani, használni és használtatni, valahányszor arra alkalom kínálkozik. Mert nemcsak hasznos kalauzunk lesz, hanem még tiszta, zamatos stíljével is mintája a könnyed és világos értekező prózának. Magunkfajta tanárembereknek különösen nélkülözhetetlen íróasztalunknál és tanítói munkánk közepette, mert gondos útmutatásai nyomán mindig nyugodtan elindulhatunk. Míg szellemes és tudományos eredményeit hát szívből üdvözöljük, a törekvéseit is támogatjuk mindenfelé, ahová szavunk elhallatszik. Pap Károly. Kezessv Zoltán : A Harmadik Birodalom politikai és társadalmi rajza. 12. képpel. Fővárosi Könyvkiadó kiadása. 1938. 176 lap. A szerző egy évet töltött a Németbirodalomban, ahol nyitott szemmel figyelte a politikai és társadalmi viszonyokat. Megfigyeléseit sok olvasmánynyal és tanulmánnyal egészítette ki. Ezek alapján írta könyvét, amelyben a hitleri Németországnak tárgyilagos és rendszeres rajzát adja. Az általános érdekű mű a maga nemében hézagpótló, mert nincs az irodalomban ilyen összefoglaló, világos és áttekintő ismertetés a Harmadik Birodalomról. A könyv a forrásmunkák jegyzékével kezdődik és három részből áll. Az első rész a hitleri forradalom története (1918—1933). Megismerkedünk a világháború utáni összeomlással, a versaillesi lelketlen békeparanccsal és az utána következő belső küzdelmek sivár korszakával. Ezután ismerteti a szerző Hitler életét, küzdelmeit, pártja megalakulását, majd a vaskitartással kivívott győzelmet. Világosan látjuk, hogy Hitler az ősz Hindenburg segítségével „az utolsó vártán s az utolsó órában" megakadályozza a kommunizmus uralomraj utását, amely Európát rettenetes pusztulásba és szörnyű nyomorba döntötte volna. A második rész az ország politikai és közigazgatási képét adja. Részletesen foglalkozik a vezérelvvel, amely lehetővé tette, hogy Hitler végrehajtószerve — a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt — segítségével az igazi egységes Németbirodalmat megteremtse, amelynek megalkotásán már Nagy Károly és Bismarck is fáradozott. A világháborúban is még szövetséges német államból egységes Németbirodalom lesz. Ebben a fejezetben tárgyalja
