Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 8.'{ n renaissance korában, (öncél és gyakorlati haszon.) Felfedezések. Természettudományos gyűjtések. III. A reformáció és ellenreformáció korának elutasító magatartása a természettudományos kutatásokkal szemben. BJ Új ismeretanyag bekapcsolása (20 perc). I. A természettudományos gondolkodás főbb eredményei az újkor elején. (Természettudományos érdeklődésű tanulók bevonásával.) Kopernikus, Galilei, Kepler, Newton eredményeinek vázolása. Haladás a levegő, gőz, elektromosság fizikája terén, hullámmozgás, biológiai ismeretek elmélyülése, kémiai és természettudományos haladás. II. A természettudomány nem csupán az ismeretanyag növelésével hatott az európai gondolkodás alakulására, hanem annak új formát, belső tartalmat is kölcsönzött. A természettudomány és a természettudományos gondolkodás, melyben az egész felvilágosodás kiindulópontját keresnünk kell, egyes jelenségek megfigyeléséből indult ki s arra törekedett, hogy ezen jelenségeket megmagyarázza és egymással kapcsolatba hozza. Ugyanezen az úton haladt a szellemtudomány is. Lemondott a világnak az isteni kijelentésből származó természetfeletti magyarázatáról ; az erkölcsi és szellemi világot is természetszerűen fogták fel és az észszerűségből kiindulva magyarázták. Az isteni parancs helyére, melyen eddig az erkölcsi törvények kötelező ereje nyugodott az ész tekintélye lépett. A természettudományos gondolkodás és a filozófia. III. Az elmondottak alapján a felvilágosodás jellemző tulajdonságainak meghatározása. Észkultusz, racionálizmus. A kor öntudata, felvilágosodás, fény százada. C) összefoglalás (5 perc). Második óra. A) Az előző órán végzett anyag számonkérése fejtegető módszerrel, több tanuló bevonásával. (Csak rövid feleletek I) (15 perc.) B) Új anyag: A felvilágosodás részletes elemzése. I. Államszemlélet (25 perc). I. Szembehelyezkedés a teokralikus magyarázatokkal. Szerződéselmélet, mehanizmus. Az állam és főhatalom keletkezésének oka célszerűség. (Ráció.) A felvilágosodás államtanának kiindulópontja az értelmes ember. (Indi- viduálizmus.) Mérték és cél az egyén. Az emberek egymás között egyenlők, és egyenlő képességek birtokában vannak. Különbség csak a felvilágosodás hiányából származik. Művelődési programul. Nemzeti nyelv. A felvilágosodott abszolút uralkodókkal kapcsolatban tanult anyag feleievenítése. II. A lermészetjog-észjog fogalma. Ez nem a fennálló viszonyok, vagy történelmi fejlődés eredménye, és így nem akar ezektől függő lenni, hanem szabadon kíván érvényesülni, ahol értelmes emberek laknak. A felvilágosodás reformprogrammja, forradalmi jellege. Diderot : A törvények sem európaiak, sem ázsiaiak, hanem jók, vagy rosszak, és amit Nagy Péter Oroszországban alkalmazott, Európában jó volt, mindenütt jónak kell lennie. -— Iselin : Ami Kínában jó, jónak kell Saú-Marinóban is lenni. Élet és elmélet ellentéte. III. Bemutatás Spinosa, Locke, Montesquieu műveiből. (Részletek a Mika S. : Történelmi olvasókönyv V. idevonatkozó fejezeteiből válogatva.) A tanulók bevonásával jellemezzük az ezekben megfigyelhető jellegzetes felvilágosodási ideológiát. C) összefoglalás (5 perc). A következő órákon a felvilágosodás további tárgyalása folyik. Földrajz. I. c) osztály. Számonkércndő anyag. (15 perc.) Az Északnyugati Felvidék fekvése, nagysága, felszíne I. Üj anyag (25 perc). Az Északnyugati Felvidék felszíne II. 3*
