Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. Nagy jenő: A természetismeretre, szeretetre és védelemre való nevelés az elemi iskolában és a középiskolák alsó osztályaiban
Dr. Nagy Jenő: A természetismeretre és szeretetre való nevelés. 69 elfoglalt helyét, azokat minden alkalommal védeni és óvni fogja, sőt erre másokat is buzdítani fog. Az élőlényekkel szeretettel és kímélettel bánó gyermek már oly lelki fínomodottsággal rendelkezik, amely jótékony hatását a gyermek valamennyi cselekvésében ■éreztetni fogja. Az állatvédelem erkölcsnemesítő eszméi a fentebbiekből fejlődnek ki, s hogy annak mily óriási átalakító hatása van a gyermek, azután a felnőtt ember egész lelki világára, arról tanítók, és tanárok előtt bővebben, azt hiszem, felesleges beszélnünk. Nézzük most ezek után, hogy milyen úton-módon tudja a tanító és tanár a legjobban a gyermekek leikébe plántálni a természet ismeretét, szeretetét és védelmét. Első feltétel, hogy maga a tanító és tanár is ismerje és szeresse a természetet. Ezért kell erre igen nagy súlyt helyezni a tanítóképzőkben. Sok kirándulás, és rászoktatni a gyermeket arra, hogy növényeket és apróbb állatokat, még holtan is — hozzanak. Ezekről történik az ismertetés. A legtöbbet ér a személyes élmények elmondása. Hasonlóképpen fontos, ha a gyermekek saját élményüket mondják el, amiket azután a tanító kiegészít, helyesen értelmez és levonja belőlük a tanulságot. Nagyon helyes, ha az órákon mindig belekapcsolódunk a természetnek épp akkor megnyilatkozó jelenségeibe, amiket a szemfüles gyermek ugyancsak meglát és észrevesz. Ilyenek pl. a barackfák, orgonabokrok virítása, a gyöngyvirág nyílása, az erdő kizöldülése, fecske, gólya érkezése, első fülemile csattogása, tavaszi fagy, cserebogárjárás, tiszavirág megjelenése, szüret, gyümölcsérés, őszi lomb- sárgulás, első fagyok, első hó, a vizek befagyása, a téli havas, zúz- marás tájak szépsége s azoknak fizikai és esztétikai értelmezése. Ugyancsak igy lehet a különböző időjárási tüneményeket — amelyeknek épp akkor a hatása alatt állunk — értékesíteni a földrajz, természetrajz és éghajlattannal kapcsolatban, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek ne elvont könyvbölcseséget tanuljanak, hanem igenis a körültük levő és megnyilatkozó természet jelenségeit, s amelyeknek a helyes értelmezése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gyermek szőkébb hazája természeti viszonyait, annak szépségeit megismerje, amiből azután önként következik a szülőföld szeretetének a nemes érzése is ! Helyes, ha a tanító s tanár a gyermek gyűjtő szenvedélyét arra használja fel, hogy egy kevés növényt, terméseket, és bogarakat gyüjtet. Számonkéri tőlük természeti megfigyeléseiket. Tavasszal a rügyezést, virágzás időszerinti haladását a kertben. Az érkező madarak megjelenését, főképpen a fecske és gólyáét. A ház körül, vagy a kertben megjelenő bogarak, hernyók, madarakról való megfigyeléseiket, kártételüket, táplálkozásukat. A madarak fészkelését. Ősszel a gyümölcsök érését, északi vonulók, darvak, libák átvonu-
