Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. Nagy jenő: A természetismeretre, szeretetre és védelemre való nevelés az elemi iskolában és a középiskolák alsó osztályaiban
Dr. Nagy Jenő: A természetismeretre és szeretetre való nevelés. 67 kiindulva a világegyetem legtávolabbi pontjáig. A beosztás tehát a következő lenne : I. osztálv Magyarország Heti 3 óra 11. „ Európa 5 J 3 M III. ,, A többi világrészek > J 3 J 9 IV. ,, Általános földr. és csili. >> 2 5 » VII. ,, Földrajzi világkép >1 3 Jí 14 óra. A heti órák száma 2-vel több mindössze az eddiginél, még mindig kevesebb, mint a történelem heti 18 óraszáma, s ugyanannyi, mint a természetrajz heti 14 órája. Az óraszám változtatható azonban 1—2 órával lefelé, ha a szükség kívánja, vagy felfelé, ha a lehetőség megengedi. Ha az egy osztályba tömörítés az elv, akkor a II. és III. osztály anyaga vonható össze esetleg heti 5 órában, s a III-ba jönne az általános rész és a csillagászat, s amennyiben a fizika beolvadna, növekedne itt is a heti óraszám. Az órák kevesebb osztályba való tömörítése kétségtelenül nagy előny, de éppen csak az I. osztályban nem lehet ezt sikerrel keresztülvinni, mert mint fentebb előadtam, Európa földrajza még a II. osztályban is túlnehéz. A célt, hogy a tárgyalásnál logikus sorrendben haladjunk, osztályonként didaktikai egységeket vegyünk, végül, hogy a heti 1 órás tárgyakat kiszorítsuk, így is elérnénk. Jelenleg a középiskolai tanterv nagy átalakulásának korát éljük. A földrajz itt mint előretörő, fiatal tudomány szerepel. Anyagában és módszerében még bizonyos kiforratlanság, erjedés jellemzi. Bármit hoz az új tanterv, az a felső osztályokra nézve csak évek múlva valósul meg. A kérdéshez való hozzászólás még sokáig aktuális lesz. Ennek a kis tanulmánynak célja felhívni a figyelmet olyan szempontokra, amelyek az eddigieknél egységesebbé és eredményesebbé tennék középiskolai földrajzi oktatásunkat. Nagykálló. intéz Szabó Lajos. A természetismeretre, szeretetre és védelemre való nevelés az elemi iskolában és a középiskolák alsó osztályaiban. Minden pedagógus tudja, hogy a gyermek leikéhez úgy tudunk legkönnyebben hozzáférkőzni, ha az ő játékos életének az élményeit és tapasztalatait elevenítjük fel előtte, s ezekből kiindulva, ezeken keresztül igyekszünk megértetni vele mindazt, amit máskülönben csak sokkal nehezebben, vagy egyáltalán semmi módon nem tudnánk előtte felfoghatóvá tenni. 2*
