Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Fehér Gábor: A módszertani szempont túltengése és hibás értelmezése
454 Fehér (iábor: .4 módszertani szempont hibás értelmezése. egész Európában úrrá lett a lelkek felett, s kialakította a középkorihoz nagyon hasonló embertípust, amely gondolatait és világnézetét felniről kapja készen, s az individualizmus és az egyéni szabadság eszméivel szemben kiábrándult vagy egyenesen ellenséges érzületű. Vagyis : a munkaiskola és a korszellem lappangó ellentétben állanak egymással, s ennek a ténynek a hatása a nevelőmunka módszerében világosan ki is fejeződik, mert a tanárság érzi a megkötöttség súlyát, és ahhoz akarva, akaratlan, alkalmazkodni kénytelen. Ha valaki a felszínt nézi, azt mondhatja, hogy ezek a megkötöttségek a lényeghez nem tartozók. Hiszen a Rendtartás és az Utasítások ugyancsak sokszor hangsúlyozzák a nevelői egyéniség döntő értékét és azt, hogy a tanítás közben a tanár egyéniségének szabadon kell érvényesülnie. Ez csakugyan így van, mert . . . nem lehet máskép. A XIX. század a neveléstudomány terén is olyan eredményeket ért el, amelyek a főkérdéseket valószínűleg örökre eldöntötték, és amelyeket figyelmen kívül hagyni egyelőre senki se mer. De hogy a kollektív gondol- kozású modern ember áldozata az egyéniség oltárán nem lehet valami őszinte, bizonyítja az a rengeteg megkötő rendelkezés, amely külön- külön lényegtelennek látszik ugyan, együttesen hatva azonban alapjában megváltoztatja a tanítás szellemét. Nem vonjuk kétségbe az irányító tényezők jóhiszeműségét. A megkötő rendelkezések abból az igyekezetből fakadnak, hogy az iskola munkáját ellenőrizhetőbbé tegyék, és így a réginél tervszerűbb munkára kényszerítsék a tanárságot. Ez elvben csak helyeselhető. De én mégis azt hiszem, hogy gyakorlatban nemcsak szebb, de még üzletnek is jobb lett volna a nevelési munkában meghagyni a tanár régi szabadságát, mert a megkötő rendelkezéseknek több kára van, mint előnye. (Hogy gyakoroljon pl. a tanár ezután az osztályozásnál az alaki eredmény felett álló igazságos osztályozást, amikor a felettesei kezében lesznek a saját maga által beírott érdemjegyek, amelyek alapján mindig meg lehet támadni osztályozását. Vagy hogy lehet érvényesíteni a dolgozatok kiadásánál az aktualitás erejét, ha a tanár a tárgykör tekintetében már előre meg kell hogy kösse magát.) Sereggel lehetne példákat felhozni, amelyek elfogulatlan szemlélő előtt világossá teszik, hogy a sokféle természetű megkötöttség gátat vet az egyéni szellemű nevelés kialakulása elé, és a sematizálódáshoz vezet. Ezt az egységesítő folyamatot nagyban elősegíti a korszellem lélekformáló ereje is. Nagy igazság. Homályban ül, mi egy világot rendít és teremt. A magyar középosztály lelkisége az utóbbi években egész zajtalanul nagy változáson ment keresztül, s ebben az egyetemes változásban résztvett a tanárság is. A rövid úton való nyugdíjazás lehetősége, az eléggé el nem ítélhető titkos minősítés, az európaszerte erősbödő kollektív szellem s az elhelyezetlen diplomás tanárok tömege : mindez az utóbbi évek alatt végkép ránehezedett a tanárság biztonság- érzetére, és kiformálta az új típust, az állásáért aggódó tanárt, akinek vezető gondolata az önvédelem, nevelő munkájának végcélja pedig a felet-
